A nagyszombati szertartás során a liturgia részvevői átélik Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség fölött, az egyiptomi rabságból, a sátán szolgaságából való szabadulást, lelkük föltámadását, és egyúttal ünneplik a keresztfán szerzett megváltásukat is. A vigília szertartása a IV. századra nyúlik vissza. A ma is jól elkülönülő négy lényegi rész már akkorra kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (Eucharisztia).

A fény liturgiájában a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a XII. században vette át a szokást. Ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is. A vigília következő eleme, a húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját (a kereszt jelének, az évszámnak, valamint az alfa és omega betűknek a bevésését, a tömjénszemek ráhelyezését). A húsvéti gyertya meggyújtása Krisztust, a „világ Világosságát” idézi fel a keresztények előtt.

A glóriára ismét megszólalnak a harangok, az orgona és a csengők. Az olvasmányok és az evangélium után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés, közben a mindenszentek litániájával. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket (a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ellene mond a sátán kísértésének. A vigília ünnepét az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása koronázza meg.

A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után mutatják be. A legtöbb helyen hozzá kapcsolódóan, másutt húsvétvasárnap, a reggeli szentmise keretében tartják a feltámadási körmenetet, amelyen a hívők a külvilág felé is bizonyságát adják hitüknek és örömüknek. Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.

A szertartások rendje a püspöki székhelyeken

Nagyszombat a csend napja

Megpihenünk Krisztus halálának csendjében, és illő lenne ezt a napot nyugalomban, elmélyedve eltölteni – fogalmazott Fekete András görög katolikus parókus. Ezen a napon Jézus sírjánál időznek a keresztények, a szenvedéseiről és haláláról elmélkednek. Mint mondta: a Teremtés könyvében is úgy van, hogy Isten a hetedik napon megpihen. „Mi is megpihenünk Krisztus halálának csendjében.” A parókus elmondta, a görög katolikusoknál szombat reggel jeruzsálemi utrenyét tartanak. A böjti színt felváltja a fehér, a húsvét örömének színe. A feltámadási szertartás már a vasárnaphoz tartozik.

Húsvéti körmenetek országszerte

A keresztények legnagyobb ünnepe, húsvét alkalmából ma országszerte körmenetek indulnak a katolikus templomokból, a feltámadás előtti napon hagyományosan ezzel emlékeznek meg Jézus Krisztus haláláról.

Nagyszombat napján, húsvét vigíliáján 18 órakor kezdődik a szertartás a budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezetésével, ezután megtartják a hagyományos körmenetet.
    
A keresztény hagyomány szerint nagypénteken feszítették keresztre Jézust, aki harmadnapra, azaz vasárnap támadt fel. Vasárnap, a feltámadás napján, valamint hétfőn országszerte misével, istentisztelettel ünnepelnek.
    
Erdő Péter húsvét vasárnap 11 órakor ünnepi misét mutat be a budapesti Szent István-bazilikában. Ugyanezen a napon az esztergomi bazilikában Cserháti Ferenc segédpüspök mutat be ünnepi misét fél 11-kor.
    
Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvét vasárnap 10 órakor a debreceni Nagytemplomban tart istentiszteletet.
    
Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvét vasárnap a győri Öregtemplomban hirdet igét 10 órakor.