A Barankovics Alapítvány és a KDNP Protestáns műhelye „Ez a mi munkánk, és nem is kevés…” József Attila idézetet választotta címéül a kétnapos tanácskozásnak, ahol többek között felszólalt Surján László EU-képviselő, Schmidt Csaba tatabányai polgármester és országgyűlési képviselő, Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője. Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke indította el a megnyitó áhítattal a konferenciát, amelynek második napján Michl József tartott előadást Keresztény szemmel az új közoktatási törvényről címmel.

– Az utóbbi években 100 milliárd forint tűnt el az oktatásból, amely súlyos következményeket vont maga után – fogalmazta meg a szomorú tényt a KDNP országgyűlési képviselője. – Hazánkban 1,2 millió óvodás, általános és középiskolás tanul 170 ezer pedagógus vezetésével – már csak ezért is érinti közvetlenül az egész országot a közoktatás helyzete – szögezte le Michl József, aki nem titkolta, sem a liberális szabadosság, sem az értéksemlegesség hirdetése nincs ínyére sem politikusként, sem városvezetőként, de magánemberként és nagycsaládos édesapaként sem. Az oktatásnak küldetése van, s nem lehet mindig a pénz oldaláról szemlélni, mondta. Hozzátette: szeretnék, ha minden településen működne alsó tagozat, ahol igényli a helyi közösség, inkább a pedagógus utazzék, mint a kisgyermek.

- A közoktatási törvény vitájában érzékelhető volt, hogy a Fidesz-KDNP szövetségén belül is viták övezték mind az alapelvek, mind a fontos részletek meghatározását. Sokféle szemlélet és gondolkodásmód mérkőzött az azonos értékeket vallók között is – villantotta fel a műhelymunka részleteit a politikus. – A kormány tíz hónap alatt az oktatás területén három törvény alkotásáról döntött: a köz- és a felsőoktatáséról, valamint a pedagógus életpálya modellről, amely erőltetett menetet kívánt a szakértőktől és politikusoktól egyaránt.
Bírálatként fogalmazta meg Michl József azt a jelenséget, amely a pedagógus, az orvos, az egyház, s a család által képviselt értékeket kezdte ki az eltelt évtizedekben, sajnos, tetten érhetően. Az új törvénytervezetekben helyet kaptak a jogok mellett a kötelességek, s hogy a közösséget kívánja szolgálni az iskola, nem pedig a pillanatnyi divatáramlatoknak engedelmeskedik, húzta alá. Méltatta Hoffmann Rózsa államtitkárai és szakmapolitikai tevékenységét, szellemi indíttatását.
Mindenütt bizalomhiány érzékelhető, ez kivetül az iskolára is, amelynek lélekromboló hatásait kötelességünk ellensúlyozni politikai és társadalmi szinten, adott látleletet Michl József a napi társadalmi közérzetről. Utalt az új rendelkezésre, amely hároméves kortól kötelezővé tenné az óvodát, ez a leszakadó és mélyszegénységben élő rétegeknek nyújtana kapaszkodót és segítséget. A Széll Kálmán-tervben szereplő 16 éves kori tankötelezettségi korhatár és a munkára nevelés hangsúlyozása remélhetőleg szintén pozitív változást eredményeznek, fejezte ki bizakodását.

Ezúttal is bemutatta a Tata tankönyvet az új, szinte nyomdaillatú munkafüzetekkel együtt – mint a hazaszeretet és a lokálpatriotizmus egyik megjelenítőjét a városban. Tatán szeptembertől minden felső tagozatos tantárgyként tanulja Tatát, különleges óraként az órarendben. S végül az akadálymentesítést is kissé más megvilágításba helyezvén, a szellemi akadálymentesség fontosságát emelte ki. Ami azonos a szolidaritással, a segítőkészséggel, és a hátrányos megkülönböztetés elvetésével, az igazság és a rend igenlésével.