A veszprémi várban, a Szentháromság téren felállított színpadon tartott díszünnepségen Navracsics Tibor azt mondta: évről évre óriási viták robbannak ki október 23. értékeléséről. Van, aki állítja, hogy alapvetően jobboldali forradalom volt a baloldali, kommunista rezsimmel szemben.

Hozzátette:

mások szerint ez a jobbító szándékú baloldaliak forradalma volt az embertelen kommunista rendszerrel szemben. Van, aki azt mondja, konzervatív volt, más progresszívnek nevezi, de úgy tűnik, hogy nem tudunk megegyezésre jutni október 23-át illetően.

 

Azonban ha 1956 hőseit nézzük, akkor egyértelmű, hogy október 23-a miről szólt – mondta Navracsics Tibor.

A területfejlesztési miniszter példaként említette a szabadságharc leverése után kivégzett Császár Józsefet, aki kitűzte a kivágott címerű nemzeti zászlót Veszprémben, majd november 4-én a Hősök kapujánál fegyverrel védte a várat az oroszok ellen. Szólt arról a 65 egyetemistáról és arról a 68 tizenéves veszprémi fiatalról is, akiket a várban gyűjtöttek össze, hogy a Szovjetunióba, több hónapos kényszermunkatáborba vigyenek.

Hangsúlyozta: bennük és a veszprémi forradalmárok élén álló, majd halálra ítélt Brusznyai Árpádban az a közös, hogy életüket kockáztatták az 1956-os forradalom küldetésének beteljesítéséért, hozzáfűzve, amit ők tettek, az nem más, mint kiállás az életért egy életellenes rendszerben.

Porga Gyula arról szólt, hogy Veszprém 2023-ban Európa kulturális fővárosaként Magyarország kulturális fővárosa is lett. „Minden okunk megvan rá, hogy egyszerre legyünk büszke lokálpatrióta veszprémiek, hagyományaikat tisztelő magyarok és a közös kultúrát ápoló európaiak” – hangoztatta.

A polgármester emlékeztetett: 1956-ban Veszprémben a fiatalok „demokratizált választásokat”, egyetemi autonómiát követeltek, a város életének újraszervezéséről küldöttgyűlésen döntöttek. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűlésen ugyan kivágták a „gyűlöletes Rákosi-címert” a nemzeti lobogóból és letartóztatták az elviselhetetlen rendszer helytartóit, de a veszprémiek senkin sem álltak bosszút.

Veszprémben 1956. október 23-tól a szovjet csapatok november 4-i bevonulásáig a polgári józanság uralkodott

 

– mondta Porga Gyula. Hozzátette: csak a körülzárt, harcra kényszerített Veszprém nyúlt a fegyverekhez, hogy megvédje vívmányait.

Brusznyai Árpádot, 1956 forradalmának legnagyobb veszprémi hősét mégis kivégeztette a kommunista rendszer, mert félt a polgári józanságtól, a törvényességtől, az igazságosságtól, és mert demonstrálni akarta engesztelhetetlenségét – idézte fel. Megjegyezte: ezután Veszprém évtizedekre veszítette el karakterét, önbizalmát, lelkét és polgári város jellegét.

Ez a korszak ért véget a rendszerváltással, az Európa Kulturális Fővárosa program elnyerésével és sikeres megrendezésével pedig a veszprémiek jó esélyt kaptak arra, hogy újra azok legyenek, amik voltak: büszke, magukban bízó, öntevékeny emberek - jelentette ki a polgármester.

A megjelenteket köszöntő Ovádi Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta: Veszprémet a királynék városaként, a kultúra otthonaként vagy a sport fellegváraként szokták emlegetni.

Azonban Veszprém a bátrak városa is, mert 1956-ban itt is megmozdult a néplélek, és összefogott az elnyomó hatalom ellen

 

– tette hozzá, felelevenítve az októberi eseményeket és a forradalom leverését követő decemberi néma nőtüntetést.

A díszünnepségen a Veszprém Petőfi Színház társulata, Balázs Péter színművész, valamint a Zöldág Néptánc Együttes adott kulturális műsort Oberfrank Pál színházigazgató művészeti vezetésével.