Megjelent az Open Doors jelentés a 2023. évi üldözésekről
Írta Dr. Békefy Lajos Ph.D.
Az OpenDoors keresztyénség üldözéssel foglalkozó nemzetközi szerezet nyilvánosságra hozta jelentését a 2023. évi adatokról, jelenségekről. 413 oldalas jelentésük alapján első pillantásra megállapítható, hogy 50 országban folyamatosan folyik az üldözés hevességében, intenzitásában szembetűnő változás nélkül. Ezekben az országokban szélsőségesen erős és durva fizikai bántalmazásokat mutat az üldözés. 78 országban mintegy 365 millió keresztyént érint valamilyen formában a hitük miatti üldözés, hátratétel, kisebb-nagyobb diszkrimináció. 317 millió hittestvérünk valamelyik, hazájukban élő keresztyén felekezetben vagy „földalatti házi gyülekezetekben” szenvedik el az atrocitásokat. Az országok negatív világranglistája az előző, 2022. évihez képest nem változott.
Az első 10 ország a keresztyénüldözők világlistáján
1 Észak-Korea
2 Szomália
3 Líbia
4 Eritrea
5 Jemen
6 Nigéria
7 Pakisztán
8 Szudán
9 Irán
10 Afganisztán
Nigériát és Észak-Koreát kivéve valamennyi iszlám többségű ország. Nigéria lakosságának hozzávetőlegesen a fele keresztyén, fele mohamedán. Észak-Korea pedig kommunista diktatúra.
A jelentés rámutat néhány sajátos jelenségre. Például arra, hogy az afrikai Szahara alatti övezetben (Sub-Sahara) igen csak kiéleződött a keresztyén üldözés Ehhez az övezethez 26 ország tartozik, közülük 15-ben szélsőségesen erős az üldözés mértéke és eszköztára igen változatos. Ez kettővel több országot jelez az előző évi 13-hoz mérten. Az üldözés formái között a legjellemzőbb a templomok, keresztyén iskolák megtámadása, felgyújtása, ugyanígy keresztyének házainak és üzleteinek a megtámadása. Különösen is szembetűnő a negatív ugrás Etiópiában, ahol a korábbi években (2022) tapasztalt 22 atrocitás 2023-ban 284-re emelkedett. Burkina Fasoban és a Közép-Afrikai Köztársaságban a keresztyének megtámadása, ütlegelése, őrizetbe vétele 1000 eset fölé emelkedett. A 26 Szahara-alatti övezethez tartozó országban az elmúlt 12 hónapban 4 606 volt azoknak a száma, akiket keresztyén hitük miatt megöltek. 2022 végéig 34,5 millió embert üldöztek el szülőföldjéről, akik menekültekké váltak. A 2023-ben bekövetkezett katonai puccsok révén például Nigerben és Gabunban eltérően változott a helyzet. Nigerben a puccsisták egy keresztyént is behívtak az új kormányba. Nigéria északi tartományaiban változatlanul durva a helyzet, ahová különféle paramilitáns fegyveresek törnek be. Múlt évben 315 keresztyént, 31 muzulmánt öltek meg. 18 751 keresztyént elüldöztek otthonából, köztük 6 603 keresztyén gyermeket, akik menekülttáborokban élnek jelenleg.
Új jelenség, hogy Kína és Oroszország befolyása a szub-szaharai övezetben egyre erősebb, ami ilyen mértékben korábban nem mutatkozott meg. Tanzániában a Kínai Kommunista Párt megnyitotta első külföldi akadémiáját, ahol a vezető politikai elitet pekingi modell szerint képezik ki. A korábbi Wagner csoport befolyásán keresztül Oroszország is egyre erőteljesebb jelenlétet valósít meg, főként Burkina Fasoban, Maliban, a Közép-Afrikai Köztársaságban, Mozambikban, Madagaszkáron.
India radikalizálódik, egyre több erőszakos jelenségnek a helye. 2022-ben hitük miatt meggyilkoltak száma 17 volt, ez 2023-ban 160-ra ugrott. 2022-ben a keresztyén templomok, iskolák elleni támadások száma 47 volt, ez 2023 végére 2.228-ra emelkedett. Keresztyének otthonát 2022-ben 91 esetben dúlták fel, gyújtották fel, 2023 végére ez a szám 5.900-ra emelkedett. Keresztyén üzletek, intézmények elleni támadások száma 2022-ben 2 volt, ez ’23 végére 1.572. Az otthonukból, régiójukból elüldözött keresztyének száma 2022-ben 380 volt, ez 2023 második felére 62 ezerre ugrott. Az országot uraló Bharatiya Janata Párt (BJP) erősen propagálja a hindu nacionalizmust (csak az indiai, aki hindu), ők a keresztyéneket idegen testként kezelik Indiában. Uttar Pradesh Szövetségi Államban 9 lelkészt tartóztattak le missziói térítés miatt, akik hindukat térítettek át keresztyén hitre.
Vannak kormányzatok, amelyek nyíltan keresztyénellenesek. India, Kína mellett Nigéria, Nicaragua, Etiópia, Ruanda, Szudán, Niger, Angola. Ezekben az országokban 14.129 templomot, iskolát értek támadások. Kínában erős nyomás nehezedik az ún. házi gyülekezetekre, a földalatti keresztyén csoportosulásokra, amelyek nem tagolódnak be a hazafias, regisztrált keresztyén egyházak sorába. Csak Nigériában 750 esetre derült fény, amikor az istentisztelten résztvevőket érte a halálos támadás.
Az OpenDoors jelentésre a továbbiakban még visszatérünk. Különösképpen is a keresztyénüldözés mozgatórugóinak a vizsgálatára, ami ugyancsak összetett képet mutat.
Más kutatóintézetek összesítései, kutatási eredményei is erőteljesen alátámasztják az OpenDoors 2023. évről szóló jelentését. Leginkább megdöbbent az az adat, amit egymástól függetlenül a Lifeway.research és a Gordon Cornwell Teológiai Szeminárium Globális Keresztyénség Kutatási Intézete tett közzé. Ezeket ekléziogén vagy egyházellenes bűncselekményeknek neveztem el. Brutélis a számuk. Az 1900-ban feltárt 300 ezer esethez képest a lelkészek, egyházi személyek, egyházi épületek, templomok, iskolák, kórházak, intézmények ellen elkövetett kisebb-nagyobb bűncselekmények száma 200-szorosnál is több. 2023-ra ez a szám 83 millióra emelkedett. Döbbenetes, miközben az emberiség átment a modernizációs „fejlődésen”, mára már a digitalizációs korba ért. Mégis! Ez a keresztyénség jelenleg mért 2,6 milliárdnyi lélekszámát tekintve azt jelenti, hogy a keresztyénség elleni bűncselekmények (a templom és temetőrongálásoktól, a templomi művészi és kegyszertárgyak rongálásán át, lopásán túl a személyek elleni erőszak esteiig, el egészen a gyilkosságokig) minimálisan legalább egy milliárd keresztyént érinthet közvetve ez a bűncselekmény típus.
Angliai keresztyénség-kutatók a 2000-es évek elején tanulmánykötetünknek ezt a címet adták: God is back – Isten visszatért. Az Open Doors, s az említett kutatóintézetek jelentéseit vizsgálva alig tévedünk, ha ennek parafrázisaként így fogalmazunk: Devil is back – worldwide. Azaz: a gonosz is visszatért világméretekben. Ennek a világjelenségnek a vizsgálata olyan alapvető kérdésekhez vezet vissza, amelyek már teológiai, szociáletikai természetűek. Amiről reformátor atyáink úgy fogalmaztak: a poszt-lapszárius, azaz a bűneset utáni emberiség a status corruptionis, a korrupt létezés helyzetébe csúszott le. A bűneset előtt az emberpár képes volt nem vétkezni. Utána az elszaporodó emberiség nem volt képes nem vétkezni. Ez a kétféle nem, tagadás világtörténelmet írt, ír. Igencsak ideje lenne átgondolni, mit lehet ebben a helyzetben tenni. Isten Jézus Krisztusban megtette a magáét egyszer s mindenkorra. Megtörte a korrupt emberi állapotot, feltartóztatta keresztjével, elindította az emberségben emelkedés keskeny ösvényén embervilágát. És mi? Meg egyházunk, gyülekezetünk? Mit teszünk az állandó fenyegetésnek, a bűnszenny áradásának a feltartóztatásáért? Vagy marad a cinikus, mélységesen alávaló „utánam a vízözön, csak nekem legyen még jó” létezésszennyezés? Ez a 21. századi világ igazi létezéskérdése, a túlélés tétje. Kijelölt helyünkön vagyunk-e, s megtesszük-e a magunk keresztyén részét a katasztrófa megelőzéséért?
