• Párt
  • Történelem
  • Parlamenti Frakció
  • Fővárosi Frakció

Országgyűlési tudósításNapló

Sikerekről és veszélyekről is interpelláltak a kormánypárti képviselők a parlamentben

Az Erzsébet-táborokról és a kényszerbetelepítésről is interpelláltak a héten a kormánypárti képviselők a parlamentben.

Az Erzsébet-táborok idei megvalósulásáról

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): - Az őszi parlamenti időszak kezdetén érdemes visszatekinteni a magunk mögött hagyott nyárra. Idén ismét gyermekek tízezrei nyaralhattak Erzsébet-táborokban a Balatonnál, és napközis táborokban országszerte. A tízhetes tanítási szünetben a szülők számára nemcsak anyagilag nyújtanak segítenek az Erzsébet-táborok, hanem a nyári időbeosztást is megkönnyítik. Ezek a táborok a társadalmi felelősségvállalás egy nagyon szép és immár több éves múltra visszatekintő hagyományát valósítják meg.

- Amikor a Fidesz-KDNP-kormány 2012-ben útjára indította ezt a kezdeményezést, úgy vélem, pontosan ilyen megvalósításra gondoltunk. Az évről évre közfeladatot ellátó táborok egyre több iskolás számára nyújtanak tartalmas nyaralást úgy, hogy költségei minimálisnak mondhatóak. Ez azóta is Magyarország legnagyobb ilyen jellegű programja, ahol hazai és a Kárpát-medencei rászoruló magyar gyermekeket látják vendégül a Balatonnál, vagy támogatják lakóhelyükön a napközis táborokat különféle programokkal.

- Tematikus napokon mutatták be hivatásukat a mentők, a rendőrök, tűzoltók és katonák a zánkai és fonyódligeti Erzsébet-táborban üdülő gyermekeknek. Külön szeretném kiemelni, hogy már a gyermekvédelmi gondoskodásban élő, speciális nevelési igényű, fogyatékkal vagy vele született betegséggel élő gyermekek is együtt táborozhatnak társaikkal.

- Tisztelt Államtitkár Asszony! A Kereszténydemokrata Néppárt alapvető politikájának megfelelően egyre több szegény családot, rászoruló vagy hátrányos helyzetű gyereket tudunk támogatni a kormány jóvoltából. Az elmúlt évek intézkedései közül is kiemelkedik sikerességével és népszerűségével az Erzsébet-táborok nagyszerű kezdeményezése, ezért minden dicséret megilleti a szervezők áldozatos munkáját. Tisztelettel kérdezem:

- Az idei Erzsébet-táborokkal kapcsolatban mik a tapasztalatok?

 - Hány gyermek vehetett részt a tartalmas programokon, és milyen további fejlesztéseket valósít meg a kormány, hogy a szervezők korszerű körülmények között fogadhassák a nyaraló gyermekeket?

***

VERESNÉ NOVÁK KATALIN (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Az Erzsébet-táborok a családtámogatásoknak nagyon fontos elemét jelentik, az egyik legfontosabbat. Hiszen miről is van szó? Arról van szó, hogy olyan gyerekek juthassanak el a Balaton partjára, olyan gyerekek szerezzenek nyári élményeket, akik lehet, hogy ide nem is tudnának önerőből eljutni, vagy nehezen tudnának ide eljutni, vagy a szülők is nehezen tudnák a táborokat megfizetni. És bizony szülőként azt is tudjuk, hogy a tízhetes nyári vakáció az egyfelől nagyon jó, másfelől pedig egy kihívás is minden család számára, hiszen meg kell oldani tíz héten át a gyermekeknek a tartalmas időtöltését, a gyermekeknek a felügyeletét. Ebben nyújtunk segítséget az Erzsébet-táborokon keresztül.

- Az idei évben minden eddiginél több gyermeket tudunk fogadni az Erzsébet-táborokban. Hogy konkrét számokat mondjak képviselő úr kérdésére, az ottalvós táborokra, tehát az egyhetes, ötéjszakás, hatnapos Balaton-párti Erzsébet-táborokra több mint 640 iskolából küldtek gyermekeket a szülők, a napközis táborokba pedig közel 1200 iskolából jelentkeztek. Óriási volt a túljelentkezés is. Ennek köszönhetően 2017-ben minden eddiginél több, összesen 100 ezer gyermek tudott részt venni az Erzsébet-táborokban.

- Nyáron 26 ezren nyaraltak Zánkán és Fonyódligeten, a két Balaton-parti Erzsébet-táborunkban és 2000 olyan határon túli magyar gyermeknek is tudtuk ezt az élményt biztosítani, akik a Kárpát-medence szerte lévő magyarlakta területekről érkeztek. 1500 olyan kárpátaljai magyar gyermeket, illetve magyarul tanuló ukrán gyermeket fogadtunk az Erzsébet-táborokban, akik szintén tartalmas élményekkel mentek haza, és akkor még nem is tudhattuk azt, hogy az ukrán nyelvtörvénynek a jelenlegi változásai fényében ez mekkora lehetőséget, mekkora jelentőséget nyer majd a jövőben is.

- A nyár folyamán 55 ezer gyermek tudott napközis táborokban részt venni. Ezek a napközis táborok azért fontosak, mert itt a lakóhelyhez közel, napközben reggeltől késő délutánig, amíg a szülők dolgoznak, kínálunk az iskola környékén, illetve kirándulások formájában a tágabb környezetben is tartalmas programokat a gyerekeknek, és mondjuk ki: napi négyszeri, illetve ötszöri étkezést kapnak ezekben a táborokban a gyerekek, tehát a tartalmas étkezésükre is gondolunk.

- Ami a költségeket illeti: a szülők részéről: egy bentlakásos Erzsébet-táborért összesen ezer forintot fizetnek, ezt egyébként a gyerekek levásárolhatják aztán a táborban, egy napközis táborban pedig napi 100 forint az a szülőket megillető költség, amit nekik erre kell fordítaniuk. További 12 ezer gyermek tud részt venni őszi és tavaszi kirándulásokon.

- Összességében tehát az Erzsébet-programnak köszönhetően eddig több mint 500 ezer gyermek számára tudtunk tartalmas kikapcsolódást biztosítani. És hogy a jövő terveiről is beszéljek: a kormány döntött olyan 26 milliárd forintos, központi költségvetésből nyújtott támogatásról, amelynek köszönhetően a két nagy táborhely teljes egészében meg fog újulni. Ez a fonyódligeti és a zánkai tábort jelenti, hiszen fantasztikusak a tábor adottságai, de azért, aki ott járt, én magam is többször jártam, és láttam azt, hogy milyen jól érzik a gyerekek magukat, de azt is megállapíthatjuk, hogy azért még ráfér a felújítás a táborhelyekre. Ezt fogjuk az elkövetkező három évben 26 milliárd forintos költségvetési támogatásból megvalósítani. Ez nem fogja zavarni egyáltalán a táborozó gyermekeket, ugyanúgy minden évben, minden nyáron ott tudnak lenni, nem zárnak be a táborok.

- Tehát a táborozás zavartalanul folyik az elkövetkező évben is, és 2019-re ennek köszönhetően duplájára emelkedik majd az Erzsébet-táboroknak a kapacitása. Tehát 2019-től fogva nyaranta 60 ezer magyar gyermek számára tudunk majd az Erzsébet-táborokban élményeket biztosítani.

- Ami a jövőt illeti: azt tudom ígérni képviselő úrnak is, és a Tisztelt Háznak is, hogy folytatni fogjuk az Erzsébet-programokat és a családtámogatások minden elemét csak bővíteni fogjuk. (Taps a kormánypártok soraiból.)

***

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ: - Köszönöm államtitkár asszony válaszát! Természetesen elfogadom. A KDNP a családoknak a pártja is, éppen ezért szívünkön viseljük a magyar családok és a magyar gyermekek sorsát és helyzetét, ezért támogattuk, és ezért támogatjuk a kormánynak mindazon erőfeszítéseit és programjait, amelyek mára Magyarországot családbarát országgá tették. A rendszerváltozást követően majd’ két évtizeden keresztül a rászoruló családok és gyermekek számára az üdülés csak egy álom volt, és éppen ezért nagyon fontos, hogy 2012 óta évről évre növekvő és erősödő módon az Erzsébet-program végre megteremtette a feltételeket és a kormányzati támogatást mindehhez. Én azt gondolom, hogy ezért nagyon fontos ez a program, és kívánom azt, hogy tovább erősítsük és támogassuk! (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Milyen jogi csatákat kell megvívnia Magyarországnak a kényszerbetelepítés megakadályozása érdekében?

VAS IMRE (Fidesz): - Államtitkár Úr! Az Európai Bíróság kvótaperben hozott döntése teljes mértékben ellentétes az európai népek érdekeivel és az Európai Unió biztonságával. Meggyőződésem, hogy a magyar kormánynak mindig tiszteletben kell tartania az európai rendelkezéseket, így például a schengeni egyezményt, amely egyértelmű intézkedéseket tartalmaz arról, hogy miként kell megvédeni az EU külső határait. Azt viszont soha nem szabad elfogadnunk, hogy a magyar embereken kívül bárki más döntsön arról, hogy kit engedünk Magyarországra, kivel akarunk együtt élni!

- Az elmúlt napok nyilatkozataiból az is jól látszik, hogy a kvótaperben hozott döntés csak az első lépés, Brüsszel ugyanis szintet lép, és felpörgeti a betelepítési programot. Míg korábban önkéntességről, eseti jellegről, pár ezer főről volt szó, addig most már kötelező rendszerről és állandó elosztásról beszélnek, felső létszámküszöb, létszámkorlát nélkül. Pedig a kvótarendszer teljesen ésszerűtlen, mert nem oldja meg a problémát, sőt további több millió bevándorlónak nyújt biankó meghívót. Igazságtalan, mert felülírja a nemzetállamok jogköreit, és veszélyes, mert figyelmen kívül hagyja a mindenki előtt teljesen egyértelmű biztonsági kockázatokat. A politika megerőszakolta az európai jogot és az európai értékeket, úgy, hogy csak 25 százalékban sikerült teljesíteni a célszámokat a tagállamoknak.

Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet, hogy az ítélet csupán azt mondja ki, hogy a belügyminiszterek tanácsának kötelező kvótáról hozott döntése összhangban áll az európai előírásokkal. Ez azt jelenti, hogy most egy újabb jogi vita fog kezdődni, amely során a magyar kormánynak harcolnia kell, hogy megvédje az országot. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem:

- Milyen jogi csatákat kell megvívnia Magyarországnak a kényszerbetelepítés megakadályozása érdekében?

- Fennáll-e a veszélye egy állandó mechanizmus kialakításának?

- Felmerülhetnek-e újabb szempontok a kötelezettségszegési eljárás során?

***

VÖLNER PÁL (igazságügyi minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Az Európai Bíróság 2017. szeptember 6-án kihirdetett ítélete lezárta azt az eljárást, amelyet Magyarország és Szlovákia kezdeményezett a menedékkérők kötelező áthelyezéséről szóló határozat érvényességére vonatkozóan. Ez a határozat eredetileg 120 ezer menedékkérő szétosztását célozta. A bíróság úgy foglalt állást, hogy a 2015 őszén fennálló körülmények között az uniós jognak megfelelő volt e határozat elfogadása mind eljárásjogi, mind tartalmi szempontból.

- Az ítéletet a magyar kormány tudomásul veszi, annak ellenére, hogy számos ponton nem győzte meg a bíróság érvelése. A bíróság ítéleteinek elfogadása azonban az Európai Uniónak olyan alapvetése, amelyet természetesen mint uniós tagállam Magyarország is tiszteletben tart. Ha a bíróság elfogadta volna érveinket, és megsemmisíti a kvótahatározatot, akkor most felesleges lenne minden további erőfeszítés az Európai Bizottság részéről, mert a kötelező kvóták ügye akkor és ott megbukott volna. Így azonban a Bizottság újult erővel lép fel egyes tagállamok ellen, még annak ellenére is, hogy a 2015-ben két évre elfogadott kvótahatározat alkalmazása 2017. szeptember 26-án lejár.

- A menedékkérők kötelező áthelyezése kapcsán a következő jogi csatára a Bizottsággal kerül sor, kivéve, ha a Bizottság belátja, hogy a kvótahatározatot már nincs értelme sem Magyarországon, sem az ugyancsak eljárás alá vont Csehországon és Lengyelországon számonkérni. Nemcsak azért, mert a határozat alkalmazása pár napon belül lejár, de azért sem, mert a többi tagállam sem teljesítette a határozat alapján a fennálló áthelyezési kötelezettségének döntő részét, azaz a határozat mindenképpen kudarcot jelent az Unió szempontjából. Ezt jól érzékelteti az, hogy az összes előírt áthelyezési kötelezettségnek alig több mint negyede teljesült az elmúlt két évben.

- A kötelezettségszegési eljárásban a Bizottság azt kifogásolja, hogy Magyarország nem hajtja végre a kvótahatározatot. Magyarország viszont azt kifogásolja, hogy a Bizottság miért csak három tagállammal szemben lép fel, amikor azt szinte egyetlen tagállam sem teljesíti. A kettős mérce tehát érvényesül. Ugyancsak kifogásoljuk azt, hogy a Bizottság az eljárást lefolytatta, a szokásos határidők lerövidítésével és folyamatos, nyilvánosság előtt történő üzengetéssel.

- Az eljárásjogon kívül vannak tartalmi jellegű érveink is. Az Unió alapszerződésében szerepel a nemzeti alkotmányos identitás védelme, ami a magyar kormány álláspontja szerint kizárja, hogy Magyarország olyan kötelezettségeket vállaljon és olyan kötelezettségek terheljék, amelyek az alkotmányos identitás részét képező népesség külső eredetű megváltoztatását eredményezhetik.

-A Bizottság a kvótahatározattal párhuzamosan még 2016-ban az uniós menekültügyi rendszer reformjára tett javaslatok keretében felvetette egy állandó áthelyezési mechanizmus létrehozását. Ennek lényege: ha egy tagállamba egy előre meghatározott küszöbértéknél nagyobb számú menekült érkezik, akkor egy meghatározott mértékig valamennyi tagállam számára kötelező volna az átvétel e tagállamból. Magyarország ezt a javaslatot természetesen nem támogatja, ahogy nem támogatja számos más tagállam sem, többek között Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Lettország, Litvánia, és  Románia. A tárgyalások e tekintetben lényegében megrekedtek, bár a Bizottság és egyes tagállamok továbbra is szorgalmazzák annak elfogadását.

- Magyarország a tárgyalások során mind szakértői, mind politikai szinten egyértelművé tette, hogy nem ért egyet egy rosszul értelmezett szolidaritás kierőszakolt megvalósításával,  a régóta követett elvi megfontolások miatt a menedékkérők kötelező elosztását szolgáló mechanizmus kialakítását nem tartja járható útnak a migráció területén. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

VAS IMRE: - Köszönöm, elfogadom, bár, mint ahogy államtitkár úr is mondta, a kormányt nem győzte meg a bíróság érvelése, - hát engem sem győzött meg az Európai Bíróság érvelése. Ebben az ügyben, különösen azért, mert csak három tagállam ellen indítanak kötelezettségszegési eljárást, holott a 28 tagállamból 27 nem teljesítette az átvételi kötelezettségét. Arról nem is szólva, hogy ideiglenesnek mondták ezt az átvételi kötelezettséget, és mint tudjuk, ez az ideiglenes kötelezettség nyolc nap múlva lejár. Úgyhogy szerintem helyes a kormánynak az az érvelése, hogy Magyarország alkotmányos identitására hivatkozik. Sok sikert kívánok a kormánynak is ebben a harcban! (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Továbbra is másodrendűnek tartanak-e minket a multinacionális cégek?

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): - Miniszter Úr! A visegrádi négyek országai jó ideje próbálják már felhívni az európai uniós döntéshozók figyelmét arra, hogy a multinacionális vállalatok ugyanazon márkanév alatt különböző minőségű termékeket forgalmaznak a nyugat-európai és a kelet-európai piacokon. Ez nem más, mint nyílt üzenete annak, hogy mi, magyar fogyasztók csak másodrendű EU-s állampolgárok lehetünk. A V4-ek, élén hazánkkal, ezt a gyakorlatot egyértelműen diszkriminációnak minősítik, amely mintegy százmillió uniós állampolgárt érint szerte Közép- és Kelet-Európában.

- A magyar kormány elkötelezett a probléma mielőbbi megoldásában, és különböző eszközökkel igyekszik fellépni ezen megalázó helyzet ellen: amellett, hogy az Európai Parlamentben és az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsában igyekszünk napirenden tartani a témát, közös megoldást sürget, és az érintett tagországokkal is folyamatos tanácskozásokat folytat. Nem hagyhatjuk, hogy a multik a fogyasztókat megtévesztve nyerészkedjenek az általuk másodrendűnek tartott piacokon, mi, magyar fogyasztók is azonos minőségű termékekhez kell hogy hozzáférjünk, mint a nyugat-európaiak.

- Mindeközben újabb és újabb vizsgálatok is készülnek. Ismereteim szerint legutóbb a nyári szezonális termékek összehasonlítását végezte el a Nébih, ahol szintén sokatmondó eredmények születtek, ezen kívül pedig zajlik az élelmiszerek megjelölésével kapcsolatos szabályok átalakítása is. Kiemelten fontos, hogy a fogyasztók megfelelő információk birtokába kerüljenek, és így dönthessenek arról, hogy akarnak-e más összetételű és ezzel több esetben más minőségű, azaz rosszabb minőségű élelmiszereket fogyasztani vagy sem.

- Az ellenzéknek természetesen mindegy ez a téma, hiszen számukra nem a magyar fogyasztók és a magyar emberek érdekei a fontosak, hanem a multik már-már hagyományosnak mondható védelme és Soros Györgyválasztási ütemtervének teljesítése. Nekik nyilvánvalóan belefér, hogy alacsonyabb rendűnek tekintik a magyar embereket az EU-ban, hiszen ezen ellenzéki pártok számára a Soros-terv szakszerű teljesítése jelen helyzetben mindennél fontosabb. Mindezekre tekintettel kérdezem:

- Milyen eredményekkel zárult a szezonális termékek vizsgálata?

- Lesznek-e további vizsgálatok is e témában?

- Milyen eredmények születtek az élelmiszer-jelölési szabályok megváltoztatására vonatkozó kezdeményezéseink nyomán?

 - Támogat-e bennünket az Európai Unió, vagy hivatalosan is megerősíti, hogy elfogadhatónak tartja a másodrendű élelmiszerek forgalmazását?

***

FAZEKAS SÁNDOR (földművelésügyi miniszter): - Szeretném megköszönni, hogy ezt a fontos problémát felvetette. Egyetértek képviselő úrral abban, hogy nem engedhetjük meg, hogy a magyar embereket a multicégek becsapják, nem engedhetjük, hogy hangzatos reklámkampányok eredményeként bejáratott cégmárkák alatt Közép-Kelet-Európában, Magyarországon gyengébb minőségű termékeket adjanak el, mint a kontinens nyugati felében. Látszik, hogy egyes nagy multicégeknek ebben már komoly gyakorlata van.

- Magyarország vetette fel ezt a kérdést, és csatlakoztak hozzánk a V4-országok is. Jó néhány vizsgálat zajlott az elmúlt hónapokban. 2017 márciusában is volt egy összehasonlító vizsgálat, és most a nyáron összesen 39 termékpárt vizsgáltunk meg, 23 csomagolt élelmiszer, 8 alkoholos ital és 8 zöldség, illetve gyümölcs volt ebben a körben. Az általam elrendelt vizsgálat megállapította, hogy a termékek mintegy egyharmadánál vagy összetételbeli, vagy érzékszervi eltérés figyelhető meg, tehát rosszabb ízű a termék, vagy a márkanév alatt forgalmazott italok, ételek olcsóbb szintű alapanyagból készültek. Ez élelmiszer-hamisítás tulajdonképpen!

- Meg kell védenünk tehát a vásárlókat, akiket becsapnak, ezért a diplomácia valamennyi eszközét felhasználva a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén magyar-szlovák kezdeményezést tettünk, V4-szinten több egyeztetés is zajlott, és számomra is meglepő, hogy a Bizottság részéről Jean-Claude Juncker elnök a szeptember 13-ai évadnyitó beszédében nekünk adott igazat, tehát Magyarországnak, illetve azoknak a tagállamoknak, amelyek fölvetették az élelmiszerek kettős minőségének a problémáját. A Bizottság 1 millió eurót különít el idei költségvetéséből az élelmiszer-minőség vizsgálatára, és hajlandó arra, hogy a szükséges jogi környezetet is megváltoztassa.

- Ez mindenképpen csattanós válasz azoknak, akik cáfolni igyekeztek az élelmiszerek kettős minőségének a tényét, akár a sajtóban, akár az ellenzéki parlamenti képviselők egy részénél is jó néhány olyan vélemény hangzott el, hogy ez a probléma nem létezik, ezt a problémát a Fidesz, vagy a kormány találta ki. Hát igenis: a magyar emberek véleménye is alátámasztja azt, hogy az élelmiszerek kettős minőségének, az élelmiszerek hamisításának ez a felháborító formája egy valós probléma, és erre megoldást kell találni!

- Egyrészt uniós jogszabály-módosítás szükséges, másrészt a kormány sem tétlen, az FM sem tétlen. Július 12-én fogadta el a kormány a Földművelésügyi Minisztérium által beterjesztett 20 pontos akciótervet, amely a legkülönbözőbb területeket érinti. Egyrészt folytatjuk a vizsgálatokat. A tényeket és adatokat, a körülményeket nyilvánosságra hozzuk azért is, hogy a jogkövető magatartást a multicégek is el tudják sajátítani, és egy tudatos vásárlói magatartás kialakításával figyeljenek oda a magyar emberek is arra, hogy mit vesznek, nézzék meg a termékek feliratozását, tájékozódjanak. A hatósági minőségszabályozási munkát, a különböző kampányokat, a laborok felszereltségét, a hatóságok fejlesztését is tartalmazza ez a komplex intézkedési csomag, amely, bízom abban, hogy eléri a kívánt célt. Azt a célt, amit úgy tudunk megfogalmazni, hogy a magyar emberek részére is minőségi, egészséges, jó élelmiszer kell hogy az asztalra kerüljön. Ellenőriznünk kell az élelmiszer-előállítás követelményeit a termőföldtől az asztalig, akár belföldi, akár külföldi importtermékről van szó!

- Köszönöm a kérdést, és kérem válaszom elfogadását! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN: -Nincs mit csodálkoznunk azon, hogy az ellenzék erről a problémáról is úgy nyilatkozott, hogy nem jelentkezik ez a probléma, ez nincs, csak mi találtuk ki, hogy ugyanazon márkanév alatt silány termékeket adnak nekünk, ráadásul még drágábban is, mint Bécsben vagy Párizsban. Ugyanezt mondták annak idején az illegális migrációról is, amikor 2015-ben 400 ezer migráns gyalogolt át az országon, átgázolt hazánkon. S ugyanezt mondták egyébként a kötelező kvótáról is. Nem véletlen, hogy Soros neve az előbbiekben szóba került, hiszen most ugyanezt mondják a Soros-tervről, hogy az nem létezik, pedig ez az egész együtt kezelhető. Mert ha azt lenyomják a torkunkon, hogy mi másodrendű állampolgárok vagyunk, mi Nyugat-Európa hátsó udvara vagyunk, és azt csinálnak velünk, amit akarnak, akkor a kötelező kvótát is át fogják nyomni rajtunk. Jól látható, hogy az ellenzékre ebben a kérdésben sem lehet számítani, nekik csak a pénz és a hatalom számít. Köszönöm miniszter úr, elfogadom a válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

kdnp.hu – Bartha Szabó József