Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Magyarországnak, mint történelmében, kultúrájában, hagyományaiban keresztény identitású és kötődésű államnak természetes kötelezettsége, hogy az üldözött keresztényeken segítsen. A keresztényüldözésről rendezett budapesti konferencia zárónapján tartott sajtótájékoztatón a KDNP elnöke rámutatott: ideje, hogy Hágában végre bíróság elé állítsák a keresztényellenes népirtást elkövető iszlamistákat.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (b) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke (j) sajtótájékoztatót tart a Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferencia zárónapján Budapesten 2017. október 13-án. A világ számos térségében tapasztalható keresztényüldözésről szóló konferenciát az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezte. (Fotó: Váli Miklós)
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: nyilvánvalóan keresztényüldözés zajlik napjainkban, öt vallási okokból üldözöttből négy keresztény, s a jelenség mintegy 100 országban figyelhető meg.
Hozzátette: a keresztények befogadásában nagyon nagyvonalú Magyarország, de nem cél, hogy a keresztény Kelet kiürüljön. Nem az a megoldás, hogy a keresztények mind telepedjenek át Európába vagy az Egyesült Államokba, hanem úgy kell segíteni őket, hogy szülőföldjükön, a kereszténység ősi területein megtartsák a keresztény pozíciókat – rögzítette. Fontosnak tartotta, hogy csak azok jöjjenek el, akik végképp nem tudnak maradni, mert lehetetlen helyzetben vagy életveszélyben vannak.
A kormányfő helyettese sürgette azt is, hogy Hágában végre állítsák bíróság elé a keresztényellenes népirtást elkövető iszlamistákat.
Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy keresztényüldözés „lightos”, de nem veszélytelen formája az, ami az Európai Unióban zajlik, azaz a keresztény civilizáció tudatos rombolása, feladása. Ez lehetővé teszi, hogy az iszlám, mint „kés a vajban” tudjon nyomulni Európában. Az európai keresztény identitás megroppant a keresztényellenes „mesterkedéseknek” köszönhetően – értékelte a miniszterelnök-helyettes, aki ennek egyik látható jeleként azonosította, hogy az európai fórumok nem hajlandóak a nyilvánvaló tények ellenére sem olyan megnyilatkozást tenni, miszerint keresztényüldözés zajlik. Ehelyett emberi jogi, esetleg vallási sérelmekről beszélnek.
Magyarország segítségnyújtásáról szólva kifejtette: a körülmények kikényszerítették, hogy mindennek intézményes formát adjanak, ezért hozták létre az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárságot az Emberi Erőforrások Minisztériumának kötelekében. Szólt arról is, hogy az EU-ban azon az állásponton voltak, hogy ezeket a feladatokat elláthatná egy államon kívüli NGO, emberi jogi szervezet is.
Beszámolt arról, hogy falvakat, kórházakat, iskolákat építettek újjá, a 2016. decemberi egyiptomi robbantás sérültjeit Magyarországon kezelték, s segítették az Iszlám Állam által lefejezett kopt keresztények családját is. Komoly összegeket mozgósítanak és testre szabott módon igyekeznek támogatást adni – jelezte.
Semjén Zsolt arra a kérdésre, hogy hány kopt családot fogadtak be, elmondta: jóval több mint ezer engedélyt adtak ki. Azt kérte a sajtó képviselőitől, legyen annyi empátiájuk az üldözöttekkel szemben, hogy érzékenyen kezelik ezt a kérdést. Ezekről az emberekről azon országok titkosszolgálatai, ahonnan elmenekültek, adatokat gyűjthetnek, s emiatt ők és családjuk is veszélybe kerülhetnek – jelezte.
További felvetésre arról, hogy Törökországban erősödne a keresztényellenes hangulat, azt mondta: van egy bizonyos iszlamizáció, de ez nem állítható párhuzamba azokkal az iszlám országokkal, ahol keresztényüldözés zajlik. Törökországgal kitűnőek a kapcsolatok, és a keresztényeket állami szinten nem üldözik. Soha nem érkezett kifogás arra vonatkozóan sem, hogy az egyetemes patriarchátussal kiemelt kapcsolatot ápolnak – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b), Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (k) és Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár (j) sajtótájékoztatót tart a Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferencia zárónapján Budapesten 2017. október 13-án. (MTI Fotó: Kovács Attila)
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy a Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra című nemzetközi konferenciára 32 országból több mint 300 résztvevő érkezett. Kiemelte: nemcsak az a feladat, hogy ott segítsenek, ahol a baj van, hanem az is, hogy felhívják a nemzetközi közvélemény figyelmét a témára, és nemzetközi összefogást kezdeményezzenek.
Hozzátette: szeretnének közép-európai összefogást megvalósítani, hogy ne csak az legyen, hogy „Hungary helps”, hanem az is legyen, hogy „Central-Europe helps”.
Balog Zoltán kiemelte: mindenkinek közös érdeke, hogy az az aktív, munka- és tanulásképes ifjú generáció, amelynek tagjai közül sok millióan útra kelnek Európa és Észak-Amerika felé, azt az országot gyarapítsa, ahol született. Kitért arra is, hogy a Stipendium Hungaricum program keretében hatezer fiatal tanul Magyarországon, akik visszatérnek majd hazájukba. Megjegyezte: ezen fiatalok negyven százaléka moszlim hátterű, de őket is szívesen látják, amennyiben a kultúránkat és törvényeinket tiszteletben tartják.
A miniszter bemutatta a tárca területért felelős új helyettes államtitkárát Azbej Tristant és az utazó nagykövetet Heltai Pétert, aki az egyes, nem csak a keresztényeket támogató segélyprogramok koordinálását is végzi.
Tekintse meg a konferencián készített fotógalériánkat!
