Büntetőeljárás

Államtitkár: a büntetőeljárás hatékonyabbá tételét szolgálja az új kódex

Völner Pál, a tárca parlamenti államtitkára a fontosabb változtatások között említette, hogy az általános eljárásban a bírói tanácsokból mellőzik a laikusokat, vagyis az ülnököket. A gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények esetén a bíróság első fokon is kötelezően három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Az államtitkár szerint a büntetőeljárás során a sértettek sokszor újabb traumák sorát élik át sérelmeik számos alkalommal való felidézésével. Ezt kiküszöbölendő kihallgathatják őket telekommunikációs eszközök, videoközvetítés igénybe vételével. Közölte, egy emberrel szemben maximum 360 napig folyhat bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés bűnüldözési célból. A bűnügyi felügyelet és a távoltartás pedig oly mértékben lesz egyénre szabható és biztosítható, hogy a letartóztatás csak a legsúlyosabb eset lehet – mondta.

Fidesz: az új büntetőeljárás hagyományőrző és a korszerű

Gulyás Gergely a Fidesz vezérszónoka azt mondta: az új büntetőeljárási törvényjavaslat megőrzi a kontinentális jogrendszeren alapuló magyar eljárásjogi hagyományokat, ám elismerve a bűnözés elleni hatékony fellépés igényeit, a jogfejlődés vívmányait is kodifikáló korszerűsítéseket tartalmaz. Hozzátette: a hagyománytiszteleten és a korszerűsítésen túl a javaslat fontos célja, hogy alkalmas legyen az igazságszolgáltatásba vetett bizalom helyreállítására. Megjegyezte: ezen a területen az Országgyűlés és a kormány döntései, illetve az Országos Bírósági Hivatal munkája előrelépésekhez vezetett, azonban látni kell, hogy ez a társadalmi igény – a nagy ügyeket tekintve –  teljes joggal áll fenn.

Hangsúlyozta: tisztességes eljárásról nem beszélhetünk akkor, amikor egy ügy feleslegesen évekig vagy akár egy évtizedig is elhúzódhat. A közérdeklődésre számot tartó ügyekre, így a Kulcsár-ügyre, a "2006-os rendőrterror" miatti eljárásokra és a vörösiszap-perre utalva azt mondta: ezekben fokozott lassúság tapasztalható, így a büntetőeljárások gyorsaságával kapcsolatos társadalmi megítélés rendkívül negatív. Szerinte ezért az új be. kiemelkedően legfontosabb feladata az eljárások jelentős gyorsításához való hozzájárulás. A képviselő kiemelte: az új szabályok arra szorítják a másodfokú bíróságot, hogy az eljárás mielőbbi lezárása érdekében, ha lehetséges maga végezze el a döntéshez szükséges bizonyítást, ahelyett, hogy hatályon kívül helyezi az első fokú határozatot és az első fokú bíróságot utasítja új eljárásra.

KDNP: cél a hatékony, gyors, egyszerű és korszerű büntetőeljárás


Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka azt mondta: a jelenlegi büntetőeljárási törvény a társadalmi-gazdasági változások és az ezeket követő sorozatos módosítások miatt jelentősen megkopott, elveszítette egységes jellegét és nehezen alkalmazhatóvá vált. Hozzátette: a büntetőeljárások egyre inkább elhúzódtak, ezért fontos elvárássá vált, hogy ezekben az ügyekben ésszerű időn belül szülessenek döntések.

Ezért olyan új eljárási törvény megalkotása vált szükségessé – folytatta a kereszténydemokata képviselő – amely megőrzi a magyar eljárásjog hagyományos értékeit, de megfelel a modern büntetőeljárásokkal szemben támasztott igényeknek, az alaptörvényben megfogalmazott követelményeknek, valamint eleget tesz a nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségeknek is.

Szerinte a cél az, hogy az új be. hatékony, gyors, egyszerű, korszerű és koherens legyen. A hatékonyság és a gyorsaság azt jelenti, hogy az új be. maradéktalanul és indokolatlan késlekedés nélkül képes legyen érvényre juttatni az új btk.-ban megfogalmazott büntetőpolitikai szándékokat, a koherencia és az egyszerűség a kiszámíthatóságot, áttekinthetőséget és a könnyebb alkalmazhatóságot célozza, a korszerűség pedig azt jelzi, hogy a régi be. gyakran nem volt összhangban 21. század kihívásaival és elvárásaival – tette hozzá.

Napirend után

Pánczél Károly (Fidesz) gróf Esterházy János halálának 60. évfordulójáról emlékezett meg. Mint mondta, a Kárpát-medencei magyarság számára az igazán tragikus örökséget a 20. század hozta el. Pusztító háború, nácizmus, munkatáborok, koncepciós perek, kommunista diktatúra - sorolta a kormánypárti politikus, és kiemelte: a mártír gróf vállalta sorsát, Trianon után sem hagyta el szülőföldjét, élethivatása volt a felvidéki magyarok képviselete. Bár szélsőséges erők célpontjává vált, elveiből nem engedett, igazi hazáját, nemzetét szerető demokrata volt – jellemezte a felvidéki magyar politikust.

Az ülésnapot az elnöklő Hiller István lezárta, és közölte, hogy az Országgyűlés hétfőn reggel folytatja munkáját.