Milyen esély kínálkozik a határon túli magyarok autonómia elképzeléseinek megvalósítására? Milyen szerepet tölthet be a folyamatban a magyar kormány? Többek között ezekről nyilatkozott Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes és Tőkés László EP-képviselő a Duna Televíziónak Tusnádfürdőn a 21. nyári szabadegyetemen, a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács ülését követően.

Az tartom a legfontosabb tettünknek, hogy lehetővé tesszük: a magyarság közjogi értelemben is egy legyen, és mindezt nem úgy, ahogy a szocialisták akarták, hogy legyen A meg B kategóriájú magyar állampolgár. Mi ugyanazt az állampolgárságot biztosítjuk a világon bárhol élő magyarnak – szögezte le Semjén Zsolt. Mint kifejtette: a magyarság soha nem kért olyat autonómia vonatkozásában, ami az EU-ban ne lett volna elfogadott, soha nem akartuk átlépni a különböző alkotmányok kereteit és korlátait. Azonban a magyar nemzet sem alávalóbb bármely más nemzetnél. Ha Európában más kisebbségeknek, nemzetrészeknek lehet különböző típusú autonómiája, mi sem mondhatunk le arról, éppen emberi jogi alapon nem, hogy a magyar nemzetnek is lehessen hasonló.

A miniszterelnök-helyettes szerint az autonómiához magyar szempontból legalább három feltétel szükséges: a helyi közösség politikai akarata egyfelől, másfelől olyan politikai szervezetek létrehozása, amelyek az adott nemzet parlamentjében ezt az akaratot érvényre tudják juttatni. Szükséges továbbá az anyaország teljes támogatása. Ha ez a három megvan, akkor éppen az európai autonómiaformáknak megfelelően realitása van annak, hogy ezt elfogadtassuk az utódállamokkal és a többségi nemzetekkel; mint például ez bizonyos szempontból meg is valósult a Vajdaságban.

A hágai Nemzetközi Bíróság döntése, miszerint Koszovó függetlensége nem ütközik a nemzetközi jogba, előbbre viheti-e az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket? – hangzott a Duna Televízió kérdése Tőkés Lászlóhoz, aki válaszában kifejtette: annak idején maga Băsescu román államfő ajánlotta a koszovói ügyre megoldásként az autonómiát, mintegy ellenszereként Koszovó különválásának. Arra kérjük elnök urat, és a hozzá hasonló autonómiaellenes politikai vezetőket, hogy legyenek következetesek. Hozzátette:  az erdélyi magyarok nem akarnak kiválnak Romániából, még ha akarnák, sem tudnának. Azt viszont joggal várják el, hogy a sokrétű autonómiát biztosítsák számukra. Beleértve a többségi magyar területek területi autonómiáját, és az egész romániai magyarság személyi elvű autonómiáját.