A költségvetési fegyelem nem csak azt jelenti, hogy keveset költünk, hanem azt is, hogy okosan. Erre hívta fel a résztvevők figyelmét Surján László a bolgár parlamentben tartott konferencián. A néppárti politikus kiállt az állami költségvetési hiány mértékét maximáló alkotmányos garanciák mellett, de figyelmeztetett, hogy megoldást kell találni a rendkívüli helyzetek kezelésére. Szerinte a természeti katasztrófák vagy más, előre nem látható fejlemények esetén megfelelő megoldásnak látszik a Bulgáriában kigondolt rugalmassági mechanizmus, amely a parlament kétharmados támogatása esetén lépne életbe.

Surján László felhívta a figyelmet arra, hogy ha a tagállamok a következő hét éves periódusra is meg akarják őrizni a felzárkóztatást támogató uniós forrásokat, akkor ki kell használniuk a jelenlegi kereteket. Mindezt nemcsak mennyiségi szempontból, hanem úgy, hogy azok elköltésének látható eredménye legyen a helyben előállított értékek mennyiségének növelésében, illetve a munkahelyek számának emelkedésében. Ezt jelenti a rendelkezésre álló összegek okos elköltése, ami nemcsak az uniós támogatásokra, hanem a nemzeti költségvetésekre is igaz.

A kereszténydemokrata politikus elismerte, hogy nagy nyomás nehezedik a kormányokra a fizetések növelése érdekében. Ennek oka a képviselő szerint az, hogy az árak már az európai szintre emelkedtek, a fizetések pedig még nem. Az Európai Unió adta lehetőségeket kihasználva sokan elhagyják szülőhazájukat, s ezzel például a magyar egészségügyben hamarosan komoly ellátási nehézségeket okoznak. A fizetésemelések iránti igény jogos, de annak korlátot szab, hogy a teljesítménynövelés nélküli pénzkiáramlás inflációt hoz magával. A megoldás, mutatott rá Surján László, a GDP növekedése, amit az okosan felhasznált uniós támogatások is növelhetnek.

kdnp.hu
Forrás: MTI