Magyarország elkötelezett amellett, hogy tartani fogja idén a 3,8 százalékos, jövőre pedig a 3 százalékos költségvetési hiánycélt – erősítette meg Martonyi János Brüsszelben. A magyar diplomácia irányítója a nap folyamán részt vett az uniós országok külügyminisztereinek tanácskozásán, és ezután magyar újságíróknak elmondta: mind a külügyminiszteri megbeszélésen, mind az Európai Tanács elnökével, Herman Van Rompuyjel lezajlott találkozón megerősítette ezt a magyar kötelezettségvállalást. Magyarország emellett tökéletesen meg fog felelni a jövő év első felében esedékes EU-elnöksége ellátásához kapcsolódó követelményeknek – tette hozzá Martonyi János.

Elmondta, hogy a miniszterek meghallgatták Van Rompuy tájékoztatóját annak a pénzügyminiszteri munkacsoportnak („task force”) az eddigi tevékenységéről, amely a tagállamok gazdaságpolitikájának a szorosabb összehangolását tűzte ki célul. A magyar miniszter hangsúlyozta, hogy a szóba jöhető szankciók egyelőre csak az eurózóna országait érintenék. Az euróövezeten kívüli országok tekintetében uniós források szerint ma még csak egyetlen olyan eszköz alkalmazása jöhet szóba, amely hátránnyal sújtja a közös célkitűzéseket nem teljesítő országokat, ez pedig az úgynevezett kohéziós, vagyis felzárkóztatási alapok folyósításának a felfüggesztése.

Martonyi János újságírói kérdésre megerősítette: Magyarország fenntartja azt az álláspontját, amelyet kilenc uniós tagország közös állásfoglalásában korábban kifejtettek, miszerint a költségvetési hiány számításánál figyelembe kellene venni azt is, hogy a nyugdíjreformot végrehajtó országokban az államnak keletkeznek olyan nyugdíjkifizetési kötelezettségei, amelyek fejében bizonyos befizetések nem folynak be a költségvetésbe, hanem a magánnyugdíjpénztárakhoz kerülnek. Martonyi szerint ennek figyelmen kívül hagyása méltánytalan lenne. Elmondta, hogy több tagország ellenzi az ilyen tételek figyelembevételét. Mint hozzátette, felmerült olyan elképzelés is, hogy a költségvetési hiány kiszámításakor ezt még figyelmen kívül hagynák, de a túlzott költségvetési hiány hátrányos jogkövetkezményeinek az érvényesítésekor már tekintettel lennének erre a szempontra.