A világban még mindig mintegy 380 millió keresztény él fenyegetettségben a hite miatt, sokuk pedig rendszeres támadásoknak is ki van téve – hangsúlyozta Azbej Tristan.

Felidézte, hogy Donald Trump amerikai első elnöki ciklusa idején az Egyesült Államok – a világ vezető nagyhatalmaként – már elkötelezte magát amellett, hogy fellépjen az üldözött keresztény közösségek védelmében, a második elnöki ciklus során pedig az Egyesült Államok és Magyarország folytatják a közös munkát.

Magyarország a világon először állított fel kormányzati szervet annak érdekében, hogy segítséget nyújtson az üldözött keresztényeknek és már csaknem hárommillió rászorulóhoz jutottak el

– mutatott rá az államtitkár. Elmondta, céljuk, hogy a párbeszéd mellett elmélyítsék a munkát a két nemzet, „a szabadok nemzete és a szabadságharcosok nemzete” között; emlékeztetett egyúttal arra, hogy az Egyesült Államok idén ünnepli függetlensége 250. évfordulóját.

A múlt hónapban Washingtonban tett látogatásán aláírták az üldözött keresztények segítéséről szóló magyar-amerikai megállapodást; a két ország megegyezett abban, hogy közösen lépnek fel a keresztények védelmében Afrikában, a Közel-Keleten és a világ más térségeiben is – emelte ki a kereszténydemokrata politikus.

Reményét fejezte ki, hogy a kezdeményezéshez a jövőben más országok is csatlakoznak majd, illetve „talán sikerül a nyugati államokat visszavezetni saját keresztény gyökereikhez”.

A közös munkáról szóló elképzelés nem új kezdeményezés, hanem a két ország már az első Trump-kormányzat második felében közös tervet dolgozott ki egy Irakban lévő, az Iszlám Állam terrorszervezet által elpusztított keresztény település újjáépítésére. Joe Biden amerikai elnök kormányzata idején a partneri kapcsolatok meggyengültek, a második Trump-kormányzat idején azonban újrakezdődött a közös munka – fejtette ki Azbej Tristan. Hangsúlyozta, hogy

az együttműködés egyik ihletője és legnagyobb hajtóereje a CPAC volt, amely arra ösztönözte a washingtoni kormányzatot, hogy a vallásszabadságért folytatott küzdelem élére álljon.

Az államtitkár beszélt arról, hogy egyelőre csak egy maroknyi ország hajlandó fellépni a keresztényüldözés ellen. Képmutatás az, ahogy a Nyugat reagál az üldöztetésekre – mondta, példaként a dzsihadisták által a keresztények ellen elkövetett erőszakcselekményeket említette.

„Amikor az Európai Parlamentben hívtuk fel a dzsihadisták keresztényellenes támadásaira, a többi között a szubszaharai térségben, hazugnak neveztek minket” – idézte fel, megjegyezve, Nyugaton gyakran azzal szembesülnek, hogy az ilyen támadásokat az éghajlatváltozásnak tulajdonítják.

„Tehát nem dzsihadisták támadnak keresztényekre, hanem pásztorok harcolnak földművesek ellen, ez a magyarázat; nem tekintik az atrocitásokat vallási ügynek. Nem hinném, hogy ez csak politikai korrektség; ez közömbösség” – tette hozzá az államtitkár.

Kitért azon országok kormányaira is, ahol a Hungary Helps tevékenykedik, méltatva a vezetés kedvező hozzáállását programjaikhoz, a beszélgetésen részt vevők pedig leszögezték: nem az iszlám vallás, hanem a radikális, politikai iszlám jelenti a veszélyt a világra.

Azbej Tristan beszámolt arról: iraki látogatásán „fontos leckét kapott”; a mai Irak történelmileg évezredeken át a zsidók otthona is volt, és még a huszadik század elején is a főváros, Bagdad lakosságának egyharmada zsidó vallású volt, de ma már az üldöztetés és az antiszemita támadások miatt nem él zsidó Bagdadban.

„És ezt látjuk a keresztények esetében is, akik kétezer éve élnek a térségben és még mindig arámiul, Jézus nyelvén beszélnek.” Míg a kétezres évek elejéig Irakban mintegy másfélmillió keresztény élt, ez a szám ma már alig körülbelül kétszázezer – hívta fel a figyelmet az államtitkár.