Mi, magyarok rendelkezünk elég tapasztalattal és fájdalommal ahhoz, hogy határozottan kimondhassuk: soha többé nem ismétlődhet meg ez a korszak – szögezte le Fülöp Attila. Hangsúlyozta:

mindig fel kell szólalnunk az ellen, hogy bárki diktatúrának nevezze a mai Magyarországot, ezzel relativizálva az igazi diktatúrákban élt, élő emberek szenvedéseit.

A kommunista diktatúrában az önkény, a besúgóhálózat, az államvédelmi hatóság embertelenül fellépett a véleményüket vállaló, igazságkereső emberekkel szemben. Ezért nem legyinthetünk arra, hogy akár hazánkban, akár külföldön megbélyegeznek minket a véleményünk, igazságunk kimondása miatt – mondta a kereszténydemokrata politikus.

Hozzáfűzte, „különösen fontos most, hogy hitelesen beszéljünk arról, mit is jelent a kommunizmus a mindennapokban, a mai napokban, ugyanis a világ egyes részein, főként Nyugaton újra vonzóvá váltak a kommunista eszmék. Az azokat hirdető ideológusok, politikusok hálózzák be a fiatalokat, akik úgy kezdenek el vonzódni egy ideológiához, hogy semmilyen személyes tapasztalatuk nincsen benne. Fogalmuk sincs arról, hogy ha megvalósulna a kommunizmus, akkor az igazság kimondása és a szabad vélemény nem lenne többé alapjog, sőt, még megtűrt dolog sem”.

Az államtitkár felidézte, évről évre azért gyűlnek össze február 25-én, hogy emlékezzenek és fejet hajtsanak a kommunizmus áldozatainak emléke előtt. 1947-ben ezen a napon a megszálló szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, és a Szovjetunióba hurcolták.

Ez a nap szimbólummá vált, annak a korszaknak a jelképévé, amelyben a félelem, a kényszer és a politikai erőszak lépett a törvényes rend helyébe.

Emlékezni kell azokra az elhurcoltakra is, akiket név szerint nem őrzött meg a történelem. „Emlékeznünk kell arra a több mint 130 ezer civilre, akiket a megszálló szovjetek elragadtak otthonukból és erőszakkal a Szovjetunióba szállítottak, a hírhedt málenkij robotra. Talán nincs is magyar család, ahol ne fordult volna elő meghurcoltatás, internálás, bebörtönzés, vagyonelkobzás vagy mondvacsinált okból koncepciós per, munkatábor vagy halálos ítélet” – emlékeztetett Fülöp Attila.

Arról is beszélt, hogy a II. kerület fontos helyszíne volt az 1956-os forradalomnak, a Széna téren szerveződött meg az egyik legerősebb fegyveres ellenálló csoport, amely napokon át kitartott a túlerővel szemben. „Az ő bátorságuk bizonyítja, hogy még a legsötétebb időkben is voltak, akik nem mondtak le a hitükről, a hazáról és az emberi méltóságról. Értük gyújtunk ma gyertyát, nekik hozzuk koszorúinkat” – hangoztatta az államtitkár.

A Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézetnél beszédet mondott Fodor Artúr, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere, a KDNP I. kerületi elnöke is.

Az épület falán, a kommunista terror áldozataiért a Kereszténydemokrata Néppárt 1991-ben helyezett el emléktáblát, amelynél szerdán koszorúkat helyeztek el a megemlékezők, köztük a KDNP I. és II. kerületi alapszervezete.

Az Országgyűlés 2000. június 16-án hatályba lépett határozatával nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává Magyarországon.