Hankó Balázs arról beszélt, három fogalom köré szervezték a megújítást, ezek a szuverenitás, a teljesítmény és az innováció. Rendszerváltoztatást vittek végbe, a magyar felsőoktatás valódi önállóságát érték el. A nemzeti közösség forrásai csak akkor járnak egy egyetemi közösségnek, ha hallgatói, kutatói, oktatói és általuk megválasztott vezetőik leteszik a valós teljesítményt az asztalra – hangsúlyozta a miniszter.

Varga-Bajusz Veronika leszögezte, a megújulás folyamata, bár nem volt mentes a vitáktól, mára kétségtelenül bizonyította a létjogosultságát. A tudományos és innovációs eredmények látványos növekedése, a teljesítmény fokozása, a gazdasági kapcsolatok erősödése és az autonómia kiteljesedése mind erről tanúskodnak – tette hozzá.

Az év családbarát egyeteme a Miskolci Egyetem lett, az év karitatív egyeteme pedig a Szegedi Tudományegyetem. Az év sportegyeteme kategóriában a Debreceni Egyetemet, a fenntarthatóságért Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet díjazták. Az Év Egyeteme díjjal a sikeres felvételi kampányok kategóriában a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet tüntették ki, a gyakorlatorientált egyetem kategóriában pedig az Óbudai Egyetemet.

A hallgatói karrierépítő egyetem kategóriában a Debreceni Egyetem győzött, hallgatóbarát kategóriában pedig megosztva nyerte a díjat a Pannon Egyetem és Széchenyi István Egyetem. Az innovációért a Semmelweis Egyetemet tüntették ki, a kultúra egyeteme a Pécsi Tudományegyetem. A nemzetköziségért az Eötvös Loránd Tudományegyetemet ismerték el, a lelki egészségért pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet.

Miniszteri különdíjat kapott Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem rektora, valamint Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora.