A képviselő bírálta a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló, 2025. évi éves jelentést, hangsúlyozva:

a dokumentum ugyan valós biztonsági kihívásokra reagál, mégsem támogatható, mert politikailag elfogult, ideológiailag túlfűtött, és súlyosan sérti a tagállami szuverenitást.

Hölvényi György rámutatott: a jelentés előadója által készített összefoglaló szerint Oroszország jelenti az Európai Unióra az elsődleges fenyegetést, amelyet Kína, Irán, Fehéroroszország és Észak-Korea támogatása erősít. A dokumentum ennek nyomán gyors, összehangolt és nagyságrendileg megnövelt európai védelmi fellépést sürget, beleértve az uniós védelmi kiadások jelentős növelését, az európai védelmi ipar integrációját, a katonai mobilitás és a légvédelem fejlesztését, a döntéshozatal felgyorsítását, valamint a NATO-EU együttműködés elmélyítését.

Ezekkel az elemekkel Magyarország alapvetően egyetért, hiszen az európai védelmi képességek megerősítése közös érdek. A probléma ott kezdődik, hogy a jelentés elválaszthatatlanul összekapcsolja Európa védelmi önállóságát Ukrajnával. A dokumentum Ukrajnát az európai biztonság kulcsszereplőjeként kezeli, és abból indul ki, hogy Ukrajna katonai győzelme Oroszországgal szemben az EU biztonságának előfeltétele – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.

Hozzáfűzte, ennek megfelelően a jelentés folyamatos fegyverszállításokat, katonai kiképzést, légvédelmi és mélységi csapásmérő képességek biztosítását, valamint Ukrajna védelmi iparának gyors uniós integrációját szorgalmazza. Hölvényi György szerint ezzel

az Európai Unió önként és szükségtelenül teszi magát függővé egy háborúban álló, korlátozott szuverenitású országtól. Az erős védelem nem a háborús készülődést, hanem a béke fenntartását kellene, hogy szolgálja, a védelmi önállóság pedig nem épülhet Ukrajnára.

Bár Oroszország háborút indított, és Ukrajnának joga van az önvédelemhez és a támogatás kereséséhez, mindez nem járhat az európai gazdaság tönkretételével, és nem vezethet Európa tartós belesodródásához egy kiszámíthatatlan kimenetelű fegyveres konfliktusba – szögezte le az EP-képviselő.

Kitért arra is, hogy a jelentés több ponton kifejezetten bírálja és elítéli Magyarországot. A dokumentum említést tesz olyan drónincidensekről, amelyek kapcsán Magyarország neve felmerül, bírálja a magyar miniszterelnök Ukrajna szuverenitásával kapcsolatos kijelentéseit, valamint Magyarország Európai Béketervhez kötődő álláspontját. Ez a megközelítés politikailag motivált, nem semleges szakpolitikai elemzés, hanem az európai balliberális politikai irányvonal elvárásait tükrözi – jelentette ki Hölvényi György. Kiemelte:

a jelentés nyíltan szorgalmazza a magyar vétó megkerülését, valamint támogatja a minősített többségi szavazás kiterjesztését a közös biztonság- és védelempolitika területére.

Ez közvetlenül sérti a tagállami szuverenitás lényegét, hiszen a védelem és a nemzetbiztonság az állami szuverenitás legérzékenyebb magját képezi, és akár arra is kényszeríthetné a tagállamokat, hogy akaratuk ellenére katonai vagy biztonságpolitikai döntéseket hajtsanak végre.

A KDNP EP-képviselője súlyos kockázatnak nevezte az EU által vezetett ukrán légvédelmi zóna létrehozásának felvetését is, amely szerinte közvetlen katonai konfrontációba sodorhatná az Európai Uniót. Az uniós védelmi ipar és stratégiai tervezés egy nem uniós, háborúban álló országra való ráépítése intézményi, jogi és pénzügyi kockázatokat hordoz, csökkenti az EU stratégiai rugalmasságát, és hosszú távú, tisztázatlan elköteleződést eredményez – fejtette ki.

Közölte: Magyarország felelősen fejleszti saját katonai képességeit, a NATO megbízható tagjaként tavaly negyedszer biztosította a balti államok légtérvédelmét, és Ukrajnát más módon is támogatja, például energia-, üzemanyag- és humanitárius segítséggel. Ezeket a jelentés azonban figyelmen kívül hagyja.

A biztonságpolitikai jelentés Európa jövőjéről szól, ám ideológiai elemekkel terhelt, politikai akcióvá vált, ezért jelen formájában nem támogatható.