Nekünk fontos, hogy a hitet olyan közegben tudjuk megélni, melynek méltósága tükrözi az egyház reménységét és hivatását – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár szerdán a vajdasági Zomborban, a Szent István király-templom felújított orgonájának átadóünnepségén.
Ezért újult meg az elmúlt tizenhat évben négyezer templom, és épült további kétszáz szerte a Kárpát-medencében. A célunk, hogy az idén folytassuk a megkezdett munkát, ehhez számítunk az önök támogatására is
– közölte az államtitkár. Mint fogalmazott, „ez az orgona végig szolgálta a magyarság egyik legsötétebb, legnehezebb évszázadát. Sokat veszítettünk, de a reménységünk, bizodalmunk a gondviselésben mindig megmaradt”. Az orgonát azzal a reménységgel kell hallgatni, hogy a hit a jövőben is képes megtartani a magyar nemzetet. „Kívánom önöknek, amit minden magyar közösségnek is kívánok a világon, hogy állhatatosan maradjunk meg ezen a talapzaton állva” – hangoztatta a kereszténydemokrata politikus.
Kifejtette: „minden működő orgona egy lélegző, eleven hangszer. A magyarság elmúlt tizenhat évét is jól jellemzi ez az elevenség és a levegőhöz jutás. A 2010-ben végrehajtott nemzetpolitikai fordulat lényege az volt és az ma is, hogy nemzetünket felemelje, megerősítse” – közölte Nacsa Lőrinc, majd emlékeztetett arra, hogy a 2010 előtti politika „még a levegőt is sajnálta” a külhoni magyaroktól.
Ma is vannak Magyarországon olyanok, akik más alapra építenek, ha ugyan építenek is bármit; vannak, akiknek a magyarok szabadsága beáldozható, sőt még rosszabb, akár meg is vásárolható. Vannak, akiknek annál jobb, minél rosszabb nekünk, magyaroknak. Van olyan vezetőjük, aki papokat fenyeget, és hívekkel ordibál.
Magyarország kormányát viszont ma olyan személyek alkotják, akik Szent Istvánnal együtt hisznek a hit nemzetmegtartó erejében.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte, hogy Zombor a vajdasági magyar közösség egyik legkiemelkedőbb központja, a zombori magyarság pedig a vajdasági magyarság és az egyetemes magyarság elválaszthatatlan, elidegeníthetetlen része, az a része, amely Vajdaságon belül azok közé tartozik, amelyek a legtöbbször és a legtöbbet szenvedtek. A trianoni békediktátum után, a második világháború végén, az azt követő évtizedekben, de a 90-es évek első felében is a leginkább ők érezhették a bőrükön a magyarsággal járó kihívásokat.
Fremond Árpád, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke a százéves orgonát az évszázad tanújának nevezte, amely „túlélte a történelem viharait, magában hordozza a délvidéki magyar közösség küzdelmeit és reményeit”.
A százéves zombori orgona felújítását a Nemzetpolitikai Államtitkárság negyvenmillió forinttal támogatta. Az orgonát 1926-ban a salzburgi Mauracher orgonaépítő mester készítette. Ez Vajdaság legnagyobb, illetve Szerbia második legnagyobb egyházi orgonája.
