Orbán Viktor a brüsszeli Magyarország Házban tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „dögönyözések”, „szurkálások” és „trancsírozási kísérletek” ellenére kitartott amellett az álláspontja mellett, „hogyha nincs olaj, nincs pénz”, azaz

Magyarország megtagadja azt a formális döntést, amellyel hozzájárulna az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós EU-s hitelhez, amíg tart a Magyarország elleni olajblokád Ukrajna részéről.

Azért nem „tekerték szőnyegbe” és szállítottak titkos helyre emiatt a döntés miatt, mert Brüsszelben azt gondolják, hogy „ezt a kis időt, ami még hátra van, fél lábon is kibírják”, abban reménykednek, hogy április 12-én Magyarországon változás lesz, és akkor megkapják azt a kormányt, amely ukránbarát, Brüsszelbarát és végrehajtja azt, amit itt kérnek – mondta a miniszterelnök.

Kitért arra: az iráni háborúban energialétesítményeket is értek támadások, ez azt jelenti, hogy tartós energiaválság bontakozik ki a világgazdaságban.

Felidézte, két nappal ezelőtt az iráni háború elérte az energialétesítményeket, és a világ ellátásának tekintélyes részét garantáló források semmisültek meg. „A katari hatalmas gázlelőhely helyreállítása, az nem egy Druzsba, hanem az négy és fél, öt év” – figyelmeztetett. Közölte, ez azt jelenti, hogy

tartós energiaválság bontakozik ki a világgazdaságban, és ezzel szemben mindenkinek, így nekünk, magyaroknak is védekeznünk kell.

Péntek délután az erre vonatkozó első tanácskozást már meg is tartják – jelezte a kormányfő. Hangsúlyozta továbbá, hogy a veszélyek kora nemcsak háborúból, hanem most újra migrációból és világolajválságból is áll.

Nagy intézkedéseket kell hozni és terveket kell kidolgozni, hogy amikor ezek a válságok valósággá válnak, akkor Magyarország meg tudja magát védeni.

Ez a munka, függetlenül attól, hogy kampány van, mind a pénzügyi, mind az energiaszektorban megkezdődött. Már összehívták az érintett testületeket, akik már készítik az előterjesztéseiket – tette hozzá Orbán Viktor.

Beszámolt arról: már tárgyalt az uniós miniszterelnöki csúcs a következő hétéves költségvetés lényegi kérdéseiről, azzal a céllal, hogy fölmérje a nemzeti pozíciókat. „A magyar nemzeti pozíció szerint – amelyen nem is akarunk változtatni – ahhoz, hogy új költségvetés legyen, le kell zárni a régit. Ez azt jelenti, hogy ideadják Magyarországnak azt a pénzt, amit eddig nem adtak ide, egyébként nem lesz költségvetés” – szögezte le.

Hozzáfűzte, a második szempont az, hogy mi csak valóságos költségvetést fogadunk el. Ha felfüggesztő feltételek vannak bármilyen költségvetési tétel hozzáféréséhez, azt mi nem fogadjuk el. „Tehát a kondicionalitást felejtsük el”. Kijelentette:

a mi pozíciónk morálisan is megállja a helyét, jogilag is korrekt és politikailag is helyes.

Mi mindenkivel készen állunk a vitára, ahogy ez tegnap is megtörtént, de kifogytak az érvekből. „Innentől marad ez a típusú, savanyú a szőlő fenyegetés” – fogalmazott a miniszterelnök.

A közel-keleti konfliktus miatt kialakult, és Európa energiaellátását veszélyeztető helyzetre vonatkozó kérdésre elmondta: a tanácskozás éjszakába nyúló utolsó szakaszában teljes stratégiai felülvizsgálatot javasolt ebben az ügyben, hangsúlyozva, Európának a válsághelyzetre hivatkozva kezdeményezőleg kell fellépnie, és regenerálnia kell kapcsolatait Amerikával, Kínával és Oroszországgal is.

Azonban most ezt nem csinálják, hanem helyette

sumákolnak, suttyomban engednek be orosz olcsó energiát Európába,

például Franciaország is nagy mennyiségben hoz be olcsó orosz energiát a francia gázrendszerbe. A tanácskozáson a cseh miniszterelnök is elmondta, hogy ki, mennyi olcsó orosz energiát enged be Európába, miközben Magyarországot „simfelik”.

Az ukrajnai Brodiból érkező vezeték Magyarország felé menő ágát ugyan leblokkolták az ukránok, de a Németországba menő ágát nem, „az bemegy oda egy kikötőbe vagy egy finomítóba, ami elleni szankciókat az amerikaiak a németek kérésére föloldották”.

„Tehát egyelőre ahelyett, hogy lenne egy stratégiánk, ami megoldja ezt a problémát, a színfalak mögött, az oroszellenes dumák hátterében mindenki a kis üzleteit csinálgatja, és kötögeti az orosz energiaellátókkal azokat a megállapodásokat, aminek a segítségével az európai államok tekintélyes mennyiségben hoznak be orosz energiát” – magyarázta Orbán Viktor. Rámutatott: Magyarország az, aki ezt nyíltan csinálja, és azt mondja, ez a helyes politika.

A sufni energiadiplomácia nem tartható sokáig, mert ha ilyen nagy baj van, mint most, akkor meg kell hirdetni egy másik stratégiát.

Arra az újságírói kérdésre, hogy meg lehet-e kerülni Magyarországot az Ukrajnának szánt hitel folyósításában, a miniszterelnök igenlő választ adott, hozzátéve: ezt ő maga javasolta már decemberben is.

Ha valaki támogatni akarja Ukrajnát, oda akarja adni a belga vagy a német emberek pénzét Ukrajnának, adja oda nemzeti alapon

– mondta Orbán Viktor, megjegyezve, azért akarnak az EU-n keresztül hitelt nyújtani, hogy elfedjék, ez a belga meg a német emberek pénze.

Az ukránokkal a vitánkat mi elrendezzük, a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásán felül vannak más eszközök is a kezünkben – emelte ki a kormányfő.

Rámutatott, „Ukrajna villamosenergia-ellátásának negyvenszázaléka Magyarországon keresztül megy, ahhoz még hozzá sem nyúltunk. Folyamatosan új szankciós csomagokat akarnak bevezetni, az egyhangúságot igényel. Majd nem adjuk meg. Hasonlóképpen a következő hétéves költségvetésen az ukránoknak pénzt akarnak adni. Majd nem hagyjuk jóvá”.

„Rengeteg kártya van a kezünkben”, ezért nem érdemes kötözködni Magyarországgal – hangoztatta Orbán Viktor.