A magyar oktatási rendszer sikerének egyik legfontosabb záloga, hogy az érdekelt felek egymással közösen, szövetségesekként tudnak párbeszédet folytatni, dolgozni – hangsúlyozta Varga-Bajusz Veronika.

Kifejtette: az elmúlt évek technlógiai változásai, valamint a munkaerőpiac kihívásai miatt egyre gyorsabban kell reagálni a változó világ kihívásaira, hiszen a munkaerőpiac a technológiai megoldások megjelenésével gyorsuló ütemben változik.

Számos új munkakör jön létre, valamint a mesterséges intelligencia megjelenésével számos munkakör át is alakul, így nem meglepő, hogy Magyarországon bővül a munkaerőpiac és a kereslet a képzett munkaerő után.

A mikrotanúsítványok rendszere lehetővé teszi kis volumenű tanulási egységek elvégzését – mutatott rá az államtitkár. Hozzáfűzte, ezeket hatékonyan és gyorsan lehet elismerni a munkaerőpiacon, továbbá ezek a tanúsítványok különösen fontosak a dinamikusan változó gazdasági környezetben, ahol a folyamatos tanulás és az új készségek gyors elsajátítása kulcsfontosságú.

A mikrotanúsítványokat fokozatosan vezették be az elmúlt években: 2023 szeptemberében a felsőoktatásban, 2024-ben a felnőttképzésben és 2025 őszén a szakképzésben indultak el az ilyen tanúsítványokat adó képzések – idézte fel Varga-Bajusz Veronika. Kiemelte:

a mikrotanúsítványokat adó képzések jelentőségét mutatja, hogy a felnőttképzésben az elmúlt bő egy évben több mint ötvenezren iratkoztak be ilyen típusú képzésre.

Szintén fontos előrelépési lehetőségként jelölte meg az egyéni tanulási számla bevezetését, hiszen a képzési támogatások mellett különböző képzésválasztó funkciót alakítanak ki. Az ehhez kapcsolódó pilot projekt idén indul a kisegyermekes édesanyák és az otthoni gondoskodásban dolgozók munkaerőpiaci reintegrációját segítő képzések támogatásával. Emellett fokozatosan alakítanak ki olyan funkciókat, mint a képzések összehasonlító, értékelő szolgáltatása – közölte. Az államtitkár elmondta,

hetvenmilliárd forintos keretösszegű projekt támogatja a munkaerőpiaci kompetenciafejlesztést, képzést felnőttképzők bevonásával.

Eddig már több mint 4100 pályázat érkezett be, az elnyert támogatást képzési díjra, valamint bértámogatásra lehet fordítani. A pályázatok legaktívabb szerepelői a kis- és közepes vállalkozások, és eddig több mint 107 ezren vehettek részt képzésekben 28 milliárd forintot meghaladó értékben.

Kitért arra is, hogy a különböző programok mellett számos jogszabályi változás is megvalósult a felnőttképzés területén. Ezek mind azt szolgálják, hogy a rendszer átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá és minőségibbé váljon.

Megjegyezte, működtetnek munkaerőpiaci előrejelző és pályakövetési rendszert is. Kiemelt feladatnak tekintik, hogy a felnőttképzés szereplői naprakész információhoz jussanak, ezért havonta frissülő statisztikai, szakmai anyagokat tesznek közzé és rendezvényeket szerveznek. A fejlődést a számok is visszaigazolják:

több mint kilencmillió alkalommal vett részt valamilyen felnőttképzésben csaknem hárommillió ember; a felnőttképzők 1,7 millió képzést valósítottak meg

– közölte a kereszténydemokrata politikus. Kijelentette: ezek az eredmények önmagukért beszélnek és jól mutatják, milyen jelentős szerepe van a felnőttképzésnek a munkaerőpiaci alkalmazkodásban, a versenyképesség növelésében és a társadalmai mobilitás támogatásában.

Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke arról beszélt: az átalakulás 2020-ban kezdődött, és az elmúlt öt évben a felnőttképzés szerepe társadalmilag felerősödött. A felnőttképzés ma már nem egy hagyományos oktatási forma, hanem a munkaerőpiaci alkalmazkodás kulcsfontosságú eszköze.

Tarnai Richárd Pest vármegyei főispán köszöntőjében azt emelte ki: a kormányhivatal szándéka az, hogy segítséget nyújtsanak a felnőttképzőknek a jogszabályoknak való megfelelésben.