Az elmúlt években 488 milliárd forint értékben újultak meg az intézmények – emelte ki Varga-Bajusz Veronika. Beszámolt arról, hogy

a 21. századi szakképzőintézmény-fejlesztési program keretösszege 96 milliárd forint, ennek keretében valósult meg a tanműhely fejlesztése mintegy hárommilliárd forintból. Nem csupán az épület újult meg, hanem új, modern eszközöket is beszereztek.

Az elmúlt évek eredménye, hogy évről évre kisebb a lemorzsolódás a szakképzésben és 2022 óta 82 százalékkal nőtt a technikumból a felsőoktatásba jelentkezők száma – mutatott rá a kereszténydemokrata politikus.

Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítésértért felelős helyettes államtitkára közölte: fontos a gazdaságossági, funkcionális szempontok szem előtt tartása egy-egy beruházás során, így lehet csökkenteni az üzemeltetési költségeket.

Ovádi Péter, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) azt emelte ki, hogy Veszprém iskolaváros, a legfontosabb, hogy az ott tanuló gyermekek lássák a továbbtanulásban a perspektívát. Egy térség gazdasági helyzetét alapvetően meghatározza az ott működő szakképzés színvonala – tette hozzá.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere (Fidesz-KDNP) azt hangsúlyozta, hogy a város versenyképességét a munkahelyek száma, az élhetőség, a társadalmi tőke és az innováció határozza meg. Mint mondta, ehhez hozzájárul a szakképzés minősége és színvonala is.

Kavalecz Gábor, a Veszprémi Szakképzési Centrum kancellárja azt mondta, nyolcezer ember képzésével foglalkoznak és hét intézményből fogadnak fiatalokat, ezért is nagy jelentőségű a felújítás.