Magyarország kormánya nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának a magyar gyermekvédelmi törvényre vonatkozó ítéletét az azzal kapcsolatos politikai, jogi és alkotmányos aggályokra tekintettel – áll Orbán Viktor miniszterelnök Sulyok Tamás államfőnek írt levelében, melyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tett közzé a Facebook-oldalán szombaton.
„A bíróság egyértelműen politikai döntést hozott, ami súlyos európai uniós jogi és alkotmányjogi aggályokat vet fel” – írta az államfőnek küldött, április 30-i keltezésű levelében Orbán Viktor.
Indoklása szerint Magyarország szuverenitásának és alkotmányos önazonosságának tiszteletben tartása és védelme mindenkire kötelező, e védelem legfőbb letéteményese az Alkotmánybíróság, amely az unió intézményein keresztül megvalósuló közös hatáskörgyakorlás két fő korlátját állapítja meg: egyrészt a közös hatáskörgyakorlás nem sértheti Magyarország szuverenitását, másrészt nem járhat az alkotmányos önazonosság sérelmével. „A bíróság ítélete mind a tagállami szuverenitás, mind az alkotmányos identitás súlyos sérelmét felveti”.
Orbán Viktor emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság 2022. december 19-én keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához Magyarországgal szemben arra hivatkozva, hogy a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvény sérti Magyarország uniós tagságából eredő kötelezettségeit. Ennek a bíróság 2026. április 21-én kelt ítéletében helyt adott.
A bíróság a döntést jórészt – a törvény gyermekvédelmi céljai ellenére – az Európai Unió belső piaci szabályozására alapozta – mutatott rá a miniszterelnök. Hozzátette, a testület nemcsak az áruk, illetve a média- és reklámszolgáltatások esetében létesített kapcsolatot a belső piaci szabályozással, hanem a köznevelési törvény rendelkezéseit is ide sorolta.
A bíróság szerint „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsítő vagy megjelenítő” tartalmak korlátozása nemen és szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg. A bíróság megítélése szerint a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása vagy a homoszexualitás bármilyen megjelenítése vagy népszerűsítése esetén nem megállapítható, hogy ez a cselekmény feltétlenül sérti a gyermek mindenek felett álló érdekét, illetve rá nézve káros.
A bíróság szerint az Alapszerződések a nemzeti identitásnak csak olyan felfogását védik, amely az általa elismert és meghatározott uniós értékekkel összhangban áll – emelte ki Orbán Viktor.
Hozzáfűzte: a bíróság megállapította, Magyarország nem hivatkozhat az ügyben eredményesen az Európai Unióról szóló Szerződés 4. cikk (2) bekezdése szerinti nemzeti identitására.
A bíróság a belső piaci szabályozásra hivatkozással kiüresíti a tagállamok oktatással kapcsolatos hatásköreit annak ellenére, hogy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés értelmében az unió köteles tiszteletben tartani a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét – figyelmeztetett a kormányfő.
Rámutatott: az Alapjogi Charta elismeri a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, a bíróság döntése azonban teljesen kiüresítette a szülők jogát a meggyőződésüknek megfelelő nevelés biztosításához.
A bíróság ítélete figyelmen kívül hagyta Magyarország Alaptörvényét, az ítélet annak rendelkezéseivel több szempontból összeegyeztethetetlen – szögezte le Orbán Viktor.
Hangsúlyozta: az Alaptörvény védi a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját, és kijelenti, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Kijelenti továbbá, hogy az ember férfi vagy nő. Az anya nő, az apa férfi, megállapítja, hogy Magyarország külön intézkedéssel védi a családokat, gyermekeket.
A bíróság döntésével szembe megy az Alaptörvény által felvázolt családfelfogással, valamint társadalmi nem szókészletének és a „ciszgender” fogalmak alkalmazásával tagadja az Alaptörvényben lefektetett emberképet – érvelt a miniszterelnök.
Felhívta a figyelmet arra: az Alaptörvény kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, és a gyermekek e jogát minden más alapvető jogot megelőző jogként határozza meg. Óvja a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, valamint biztosítja a Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.
Az Alaptörvény megállapítja, hogy a szülők joga megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést, míg a szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni, beleértve taníttatásukat is.
A bíróság döntése – az Alaptörvénnyel szemben – a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelméhez és gondoskodásához való jogát nem minden más alapjogot megelőző alapjogként határozza meg. Bár a bíróság maga is felhívja a figyelmet arra, hogy a gyermekek érdeke mindenek felett áll, ezt valójában alárendeli a diszkrimináció tilalmának – fejtette ki a kormányfő.
Kiemelte, a bíróság az Európai Unió történetében első alkalommal állapította meg az uniós alapértékeket rögzítő EUSZ 2. cikkének sérelmét, ezzel megnyitva annak lehetőségét, hogy a jövőben szélesebb körben meghatározhatatlan tartalmú, általános uniós értékekre hivatkozzon tagállami normákkal szemben.
