„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Mégis, a siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva, - hangzavarokat, bekiabálásokat mellőzve - tallózunk.

Milyen eredményei vannak az „Első munkahely garancia” programnak?

TARNAI RICHÁRD (KDNP): – Államtitkár úr! Augusztus folyamán egy akkor pályakezdő kolléganőm bejelentette, hogy megházasodik, és a házasságkötés után egyből a párjával együtt Angliában próbáltak szerencsét, konkrétan Londonba mentek, úgy gondolták, hogy az első éveket szeretnék anyagilag megalapozni. Éppen a ma reggel folyamán tért vissza ez a kolléganőm, és bejelentette, hogy nem sikerült az akció, egyetlenegy fontot sem sikerült félretenni, és visszajönne és dolgozna itthon, Magyarországon, és a férje is hamarosan követni fogja, vissza fog térni. Ennek kapcsán egy kicsit utánanéztem, hogy mi történt a munkahelyteremtés tekintetében az utóbbi években, hiszen a fülemben csengenek még azok a szavak a szocialista kormány idejéből, hogy el lehet menni innen külföldre, az akkori miniszterelnök nagyon ajánlotta, hogy a fiatalok inkább külföldön próbáljanak szerencsét.

– Államtitkár úr! Azt láttam, látom, hogy a kormány tavaly elfogadta az „Első munkahely garancia” nevű programját. Két olyan korosztályt, két olyan célcsoportot jelölt meg ez a program, amelyet a kormány helyzetbe próbál hozni, mégpedig a 25 év alatti, érettségivel rendelkezők, illetőleg a 30 év alatti, felsőfokú végzettséggel rendelkezők célcsoportját. Ami érdekes és megdöbbentő volt számomra, az az, hogy a kormányzat vállalta, hogy megtéríti a munkáltatónak négy hónapon keresztül mindenféle költségét, úgy a munkabérköltséget, mint a járulékköltséget, ha ilyen pályakezdő fiatalt alkalmaz. Először azt gondoltam, hogy rosszul olvasom, ezért még egyszer elolvastam: a kormány négy hónapon keresztül a pályakezdő munkabérét és egyéb szociális járulékait megtéríti a munkáltatónak. Ezért is kérdezem:

• Mi a terv ezzel a programmal a továbbiakban?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Jól olvasta, és nagyon köszönöm a példáját. Itt a Házban nagyon sokszor szóba kerül az elvándorlás és a kivándorlás kérdése. Én azt hiszem, hogy erről nem csak beszélni kell, hanem azokat az eszközöket és munkaerő-piaci eszközöket kell alkalmazni, amelyek elősegítik a fiatalok elhelyezkedését. Ilyen az „Első munkahely garancia” program, amelyet 2012. szeptember 1-jén hirdettünk meg  és összesen 7200 pályakezdőnek nyújtott lehetőséget. A számok azt mutatják, hogy Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből jutottak a legtöbben így támogatáshoz. Végeztünk követéses vizsgálatot is, amely azt mutatja, hogy 51 százalékukat továbbra is foglalkoztatták, támogatás nélkül is. Tehát ez egy nagyon jó eszköz ahhoz, hogy el tudjanak helyezkedni a fiatalok, sőt a legjobb arányban – Tolna, Pest, Csongrád és Győr-Moson-Sopron megyében – ez a továbbfoglalkoztatás a 70 százalékát is meghaladta.

+

TARNAI RICHÁRD: – Államtitkár úr! Arra szeretném a kormányt biztatni, hogy folytassa ezt a programot! Valóban nagy lehetőség, ha az állam átvállalja a munkabérnek a költségeit. Mind gazdaságilag, mind pedig szakmailag megéri a munkáltatónak, úgyhogy remélem, a kormány folytatja ezt a programot.

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN: – Képviselő úr! Olyannyira folytatjuk, hogy 2013. március 1-jétől újra elindítottuk ezt a programot, immár 3,6 milliárd forintról 5 milliárd forintra felemelt kerettel, és az ön által említett négy hónapos foglalkoztatási kedvezményt hat hónapra emeltük.. Persze azt várjuk el, hogy élve a szociális hozzájárulási adókedvezménnyel tovább foglalkoztassák is ezeket a fiatalokat.

Kiszámítható kiszámíthatatlanság?

SZEKERES IMRE (MSZP): – A monetáris politikában fontos a kiszámíthatóság, hiszen az állampolgárok, a vállalkozások és az egyes államok vagyonának és jövedelmének értékét határozhatja meg. Ennek van mérőeszköze is, az árfolyam, amelyre a Magyar Nemzeti Bank is a kamatok meghatározásával, a piaci beavatkozással és a bankelnöki nyilatkozatokkal tud nagymértékben hatni, vagyis nagymértékben tud hatni a forint erejére vagy gyengeségére.

– Tisztelt Alelnök úr! Matolcsy György kinevezése a jegybankelnöki tisztségre azonnal aggodalomra adott okot, és már ezt követően Magyarország adósság-besorolását lényegesen rontották, és ennek következtében a forint 306 forint/euróra gyengült. Csak a tisztánlátás érdekében szeretném hozzátenni: kormányváltáskor 1 euró 265 forintot ért, ma 306-ot. Ez 20 százalékos leértékelésnek felel meg. Ennyivel növekedtek a devizahitelesek terhei. A jegybank, elnöke miniszterként sem tudta céljait teljesíteni, hiszen csökkent a gazdaság teljesítménye, csökkent a munkahelyek száma a gazdasági szektorban. Kérdezem tehát:

• Egy ilyen jegybank képes-e biztosítani azt a két fontos célt - és ha igen, miként -, hogy egyrészt a forint értékálló maradjon, másrészt hogy Magyarországnak legyen annyi devizatartaléka, ami a 3 hónapos importszükségletet és az éves kifizetéseket devizában biztosítani tudja?

+

BALOG ÁDÁM, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: – Tisztelt Képviselő úr! Az MNB új elnöke, illetve jómagam március 6-án tettük le az eskünket. Ebben a szűk három hétben, ami azóta eltelt, a bank működésében kisebb változások történtek, ám a monetáris tanács és a szakmai stáb magas színvonalon folytatja munkáját azóta is. A piaci szereplők esetében ez a vezetőváltás okozhatott némi bizonytalanságot, ami véleményünk szerint inkább kommunikációs jellegű bizonytalanság, lévén a sajtó is a jelentőségén felül kezelte. Szeretném leszögezni: az új vezetés támogatja a monetáris tanács eddig követett óvatos és körültekintő gyakorlatát. A magas színvonalon készülő elemzések figyelembevételével az árstabilitás elérésének és fenntartásának elsődlegessége mellett teszünk bármilyen lépést. Úgy látjuk tehát, hogy a forintárfolyamban bekövetkezett mozgásokat fundamentális tényezők nem befolyásolták. A devizatartalékra vonatkozó kérdésére elmondom: Magyarországnak lesz annyi devizatartaléka, ami a 3 hónapos importszükségletet és az éves kifizetéseket devizában biztosítani tudja.  Igen, képes a devizatartalék ezt a nagyságot elérni, sőt ennél lényegesen nagyobbat is, hiszen több olyan szakmailag indokolt ráta is van, aminek meg kell felelnie. Ezek közül a jegybank a szigorúbbakat alkalmazza, az ön által említetteknél szigorúbbakat is.

– Tisztelt Képviselő úr! A Magyar Nemzeti Bank új vezetése elkötelezett az intézmény korábbiaknál szakmailag hatékonyabb és gazdaságossági szempontból takarékosabb működése mellett. Az elmúlt időszakban megismertük az intézmény működését, megismertük a folyamatokat. Ahogy említettem, kisebb változásokat eszközöltünk, valamint felállítottunk egy új irányítási rendszert. A szervezeti változások tekintetében az összlétszám 4 százalékát sem érte el a fluktuáció vagy változás, ami bekövetkezett.

+

SZEKERES IMRE: – Tisztelt Alelnök úr! Ez a válasz sajnos nem volt elfogadható, hiszen egy olyan szituációba kerültünk – jól érzékeli a világ és benne Magyarország gazdaság szereplői is –, hogy a jegybank függetlensége veszélyben van. Főleg azért, mert a jegybank elnökévé olyan személyt neveztek ki - hogy hasonlatot mondjak -, mintha tűzoltóparancsnoknak neveznének ki egy a városban közismerten piromániás személyt.

+

BALOG ÁDÁM: – Tisztelt Képviselő úr! Visszautasítom elnök úr nevében is a megjegyzéseit. Nagyon-nagyon káros az országra, az ország gazdaságára, az egész államra nézve, ha hamis, torz hírek jelennek meg az MNB-ről, az MNB új vezetéséről. Ahogy elmondtam: a jegybank a törvényben megfogalmazott célokat maximálisan figyelembe véve halad előre, és bármilyen döntését az árstabilitás megőrzésének szem előtt tartásával hozza meg.

Milyen lépéseket tervez az ügyészség az MSZMP- és a KISZ-vagyon államtól történt elvonása és az MSZP mai napig elmaradt vagyonelszámolása miatt?

GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): – Képviselőtársaim! Azt hiszem, sokan ismerik Márai Sándor mondását, amely szerint a kommunistáktól nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét, hanem a zsákmányt védi. Az elmaradt rendszerváltás egyik legékesebb bizonyítéka, hogy a magukat utódpártnak nevező volt kommunisták a mai napig is alakítói lehetnek a politikának, bár most már kisebb mértékben, mint ahogy korábban, de még mindig itt vannak. Még mindig azt mondják, hogy ők a demokraták, és ők próbálnak szélsőségesnek nyilvánítani tisztességes erőket, akik az igazságért küzdenek.

– Ügyész úr! Az igazságért való küzdelem azt is megköveteli, hogy az elmaradt rendszerváltozás időszakában keletkező ősbűnök egyikét most már mindenképpen tegyük helyre és vizsgáljuk ki. Mi történt? Az történt, hogy a Magyar Szocialista Párt és az akkori KISZ vagyonát a magukat utódnak mondó szervezetek törvénytelen körülmények között megszerezték. Ez közel 13 milliárdos vagyont jelent, közel 900 nagyon értékes ingatlant. Az ügyészségnek erről már hivatalból is tudomása van, hiszen tavaly már bejelentette a Fővárosi Főügyészség, hogy törvénytelen módon állapította meg a bíróság azt, hogy a KISZ jogutódja lenne a Demisz, amelynek egyébként akkor alelnöke Gyurcsány Ferenc volt.

– Ügyész úr! Az ősbűnök sorába tartozik a rablóprivatizáció, az eladósítás és a szemkilövések is. Ezek mind-mind megoldatlan és megbüntetetlen bűnök, ezért én azt kérem most öntől, a legfőbb ügyész helyettesétől, és az egész ügyészi intézményrendszertől, hogy vizsgálják ki ezt a törvénytelenségsorozatot. Vizsgálják ki, mert nyilvánvaló, hogy az elszámolásnak, a vagyon-elszámolási kötelezettségnek, amit a népszavazás 1989-ben előírt, nem tett eleget sem a Magyar Szocialista Párt, sem a Demisz, amely fantomszervezetekből állt, és valótlanul állította magát jogutódnak. Csakúgy, mint az MSZP, amely az MSZMP formális jogutódjaként jött létre. Csupán egyetlen céljuk volt: a vagyonlenyúlás, amelynek a mai napig haszonélvezői. Itt az ideje, hogy a lopott holmi most már visszakerüljön. Ezért is kérdezem:

• Milyen lépéseket tervez az ügyészség az MSZMP- és a KISZ-vagyon államtól történt elvonása és az MSZP mai napig elmaradt vagyonelszámolása miatt?

+

VARGA ZS. ANDRÁS, a legfőbb ügyész helyettese: – Képviselő úr! Általános jellegű kérdést tett fel, ezért általános jellegű választ tudok erre adni. Szeretném a képviselő urat és a teljes Országgyűlést megnyugtatni arról, hogy az ügyészség ezekben a kérdésekben is a törvényeknek megfelelően járt és jár el. 1990-ben az elsők között indított pert az ügyészség egy hasonló ügyben, amit akkor a bíróság elutasított. Ezt követően több oka lehet annak, hogy az ügyészség valamilyen pert nem indított el. Az egyik az, hogy az Állami Számvevőszék készített egy beszámolót a vagyonelszámoltatásról, és ennek alapján az Országgyűlés megalkotta az 1993. évi IV. törvényt. Ezzel az Országgyűlés úgy döntött, hogy a vagyonelszámolást lezárta. Természetesen ez nem akadálya annak, hogy konkrét ügyekben ne lehessen pereket indítani. A csillebérci vadászház ügyében például büntetőeljárást indított az ügyészség és első fokon a Budai Központi Kerületi Bíróság megállapította a vádlottak bűnösségét, majd a Fővárosi Bíróság – akkori nevén – helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Tehát van ilyen példa.

– Képviselő úr! A polgári pereknél azért szűkebb a mozgástér: az elszámoltatási pereket az ingatlan-nyilvántartásból való törlés iránti perekkel együtt kell megindítani, ezekre pedig három év áll rendelkezésre. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy akár most, akár a következőkben új kereseteket lehet benyújtani. Az egy másik kérdés, ha valamilyen eljárás folyamatban van, akkor meg lehet fontolni, hogy azokban az ügyészségnek lehet-e helye.

+

GAUDI-NAGY TAMÁS: – A választ azért sem tudom kielégítőnek elfogadni, mert most derült ki – és ez Minda Zoltán elkötelezett jogvédő munkájából derült ki –, hogy 1993-ban azt a bizonyos vagyonelszámoltatási jóváhagyó határozatot törvénytelenül, közjogi érvénytelenséggel fogadta el az Országgyűlés. Igen, közjogi érvénytelenséggel, mert négy aláírás duplán szerepelt az aláírók között, és ezért az egész folyamat úgy, ahogy van törvénytelen. Tehát mai napig egy állapot-bűncselekményben leledzenek mindazok, akik ezt az elszámoltatási kötelezettséget nem teljesítették. Tehát itt nemcsak polgári jogi következmények érvényesítésére lenne lehetőség, hanem kifejezetten büntetőjogi lehetőségekre is.

– Szeretném megkönnyíteni az ügyészség munkáját. Kezemben van egy 164 melléklettel ellátott részletes beadvány (felmutatja.), ami teljes háttéranyagot tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy hogyan kellene eljárni ezekkel a zsákmányukat féltő volt elvtársakkal és jelenlegi tőkésekkel szemben. Egy biztos: a bűn nem maradhat büntetlenül, és ennek a bűncselekmény-sorozatnak a felelőseit igenis el kell számoltatni! El, mert a kezükhöz vér tapad, és Istentől, embertől ne várjanak irgalmat a szemkilövők és társaik!

+

VARGA ZS. ANDRÁS: – Képviselő úr! Azt nyilván nem várja el tőlem, hogy a kezében tartott beadványra most helyben válaszoljak, de azt meg tudom ígérni, hogy amennyiben megküldi az ügyészségnek, akkor meg fogjuk válaszolni. (Gaudi-Nagy Tamás átadja dr. Varga Zs. Andrásnak az említett iratot.)

Lyukó valóban a béke szigete?

EGYED ZSOLT (Jobbik): – Államtitkár úr! A köztudottan a kisebbség lakta és a bűncselekmények melegágyaként számon tartott Lyukóvölgy, amely Miskolc közigazgatási területéhez tartozik, ismételten a média középpontjába került. Egy idős magyar embert a saját otthonában különös kegyetlenséggel meggyilkoltak, és a házat kifosztották. Az a különös az esetben, hogy a hatóság a Miskolcon kialakult közhangulat miatt próbálta az újabb gyilkosságot titokban tartani, ameddig lehetett. Ugyanezen a héten, szintén a Lyukóvölgyben, egy másik idős embert is megtámadtak a saját házában, megkötözték, a kutyáját felakasztották, és kifosztották a házat. Az idős, megkötözött embert a sorsára hagyták, akit rokonai találtak meg pár nap múltán. A rendőrség becsületére legyen mondva, hogy pár órán belül elfogták az elkövetőket, és kiderült, amin szerintem senki sem fog csodálkozni: mindkét esetben az elkövetők ugyanazok a helyi cigányok voltak.

– Államtitkár úr! Ezekkel a bűncselekményekkel kapcsolatban az országban fogy a türelem. Sőt, néhány régióban már talán el is fogyott. Kérdezem:

• Hajlandó-e a Belügyminisztérium végre a sarkára állni és hagyni, hogy a rendőrök tegyék a dolgukat, vagy továbbra is utat engednek a nyereségvágyból és rasszista magyargyűlöletből elkövetett gyilkosságoknak?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! 2010. május 29-én alakult meg a nemzeti együttműködés kormánya, amely programjában a közrend, közbiztonság helyreállítását nemzeti ügyként határozta meg. Nem ismeretlen előttünk Lyukóvölgy problémája. 2004-től alakultak ott ki áldatlan, törvényen kívüli állapotok, amikor a szénbánya bezárásra került, és az akkori városvezetés nem tett meg mindent annak érdekében, hogy ezeket az állapotokat megelőzze, illetőleg a törvénytelenségek ellen föllépjen. 2010 szeptemberétől a mai napig megszakítás nélkül, kiemelten veszélyeztetett városrészként napi rendszerességgel, 24 órás időtartamban, fokozott rendőri ellenőrzés alatt áll a terület, amely célirányos bűnügyi tevékenységgel is párosul. Körzeti megbízotti székhelyet is kialakítottunk, időszakosan lovas és kutyás járőrök is vezénylésre kerültek, a közbiztonság növelése, a jogsértések visszaszorítása érdekében.

– Képviselő úr! Az intézkedések eredményeiről is be tudok számolni: 2012-ben az előző évhez viszonyítva 21,75 százalékkal csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma. Lyukóvölgyben a lopások, betöréses lopások száma 24,1 százalékkal, ezen belül a hétvégiház-feltörések 35,1 százalékkal csökkentek. Ami pedig az ön által említett súlyos bűncselekményt illeti: a rendőrség az első bejelentéstől számított néhány órán belül már beazonosította és elfogta a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyeket, a bíróság pedig le is tartóztatta őket.

+

EGYED ZSOLT: – Államtitkár úr! Én nem vitatom a rendőrség tettrekészségét, nem vitatom azt, hogy a rendőrök dolgoznak éjjel-nappal Lyukóvölgyben. Itt azt kellene megvitatni, erre kellene valami megoldást kitalálni, hogy ezek a súlyos, életellenes bűncselekmények ne történhessenek meg. Higgye el: ott már, ha valakinek ellopják a kerítését vagy bármit ellopnak a portáról, talán már nem is jelenti, mert tudja, hogy kik voltak, tudja, hogy nincs jelentősége.

– Államtitkár úr! Itt a magyar emberek életét kell megóvni a bűnözőkkel szemben! Úgy gondolom, talán hatékonyabb lenne, ha a rendőrségi törvényen egy kicsit elgondolkozna a Belügyminisztérium, hogy ilyen kiemelten súlyos esetekben megadják a rendőröknek azt a lehetőséget, akik egyébként tennék a dolgukat, hogy tehessék, és rendet tegyenek Lyukóvölgyben.

+

KONTRÁT KÁROLY: – Képviselő úr! Mi nemcsak beszélgetünk erről a súlyos problémáról, hanem teszünk is érte! Szeretném kiemelni, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködve a Belügyminisztérium és a megyei rendőr-főkapitányság jelentős erőfeszítéseket tett a lyukóvölgyi helyzet normalizálása érdekében. Természetesen mi sem vagyunk elégedettek az elmúlt idő eredményeivel. Mindenképpen szeretnénk továbblépni, szeretnénk különösen a bűnmegelőzés területén jobb eredményeket elérni, összefogva például a polgárőrséggel. Az elmúlt hétvégén, március 23-án lett meghirdetve a „Százszor száz biztonság” bűnmegelőzési mintaprogram, amely a bűnmegelőzés tekintetében jelentős többletforrásokat biztosít a polgárőrségnek, többleteszközöket személygépkocsik és egyéb felszerelések tekintetében. Ezen túlmenően ismét szeretném hangsúlyozni: a törvény előtti egyenlőség talaján állunk – aki megszegi a törvényeket, az viseli a következményeket!

Hogyan segíti elő a kormány a polgárőrség munkájának erősítésével a közbiztonságot?

SZALAY FERENC (Fidesz): – Államtitkár úr! Most szombaton egy olyan fórum volt a BRFK központi épületében, ahol az Országos Polgárőr Szövetség elindította a „Százszor száz” bűnmegelőzési programot. Arról szól, hogy megyénként öt települést kiválasztva, illetve Budapesten négyet plusz Vecsést is kiválasztva elindítsa azt a programot, amely megvizsgálja, hogy településenként milyen lehetőségei vannak az ott élőknek, a civileknek arra, hogy a bűnmegelőzést valóban a lehető legmagasabb szintre vigyék, és mit tudnak segíteni a közbiztonság javítása érdekében.

– Államtitkár úr! A polgárőrség vállalta, hogy a rendőrséggel együttműködve gondolja ezt a feladatot végezni. A cél az, hogy ha lehet, akkor közös járőrözés legyen, rendőrök a polgárőrökkel, ha lehet, akkor mindennap, és mindenféleképpen olyan fórumok is  legyenek, ahol a polgárőrök elmondhassák a tapasztalataikat, amelyeket a lakosság köréből hoztak. Fontos, hogy a Szomszédok Egymásért Mozgalmat, tovább erősítsük, főleg a nagyobb városok lakótelepein is. Jelentős a lépés, hogy a programot mintegy 25 millió forinttal, a Polgárőrség Országos Szövetségének éves munkáját pedig 1 milliárd forinttal kívánja támogatni a kormányzat. A kérdésem:

• Hogyan értékeli ezt a kezdeményezést?
• Hogyan tovább a későbbiekben?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő úr! A rend a legfontosabb közösségi érték, amely megteremti a mindennapok biztonságát, a boldogulás alapfeltételét ebben a kérdésben. Ennek a nagyon fontos nemzeti ügynek a megteremtésében a magyar kormány, a Belügyminisztérium, a rendőrség stratégiai partnerként tekint a polgárőrségre 2010. május 29-e, a nemzeti együttműködés kormányának megalakulása óta. Ennek érdekében számtalan módon segítjük a polgárőrség munkáját, különös tekintettel a bűnmegelőzés érdekében. Pintér Sándor belügyminiszter úr az elmúlt hétvégén bejelentette, hogy 2014-től 1 milliárd forintra emeljük majd a polgárőrség támogatását. Ezen túlmenően elhangzott anyagi eszközök átadása a polgárőrség részére: 22 személyautó, 200 kerékpár, 20 segédmotoros kerékpár és lovas felszerelés vásárlására pedig 25 millió forintot biztosít az Országos Rendőr-főkapitányság a polgárőrség számára.

– Képviselő úr! A bejelentett a „Százszor száz biztonság” című bűnmegelőzési program jelentős lépés, mérföldkő a bűnmegelőzés területén. Ehhez a kormány, a Belügyminisztérium és a rendőrség minden támogatást megad a polgárőrségnek. Bízunk abban, hogy a nemcsak az érintett száz település lakóinak jelent nagyobb biztonságot, hanem követésre talál az országban, más települések is csatlakoznak hozzá.