„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior. ”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Befürödnek a fürdők a Széchenyi-pihenőkártyával?

PÁL BÉLA (MSZP): – A Magyar Fürdőszövetség felmérése szerint 40 százalékkal kevesebb volt 2012-ben a Széchenyi-pihenőkártya és üdülési csekk együttes forgalma, mint amennyi 2010-ben csak az üdülési csekké. A vizsgált fürdők elmaradt bevétele közel 1 milliárd forint, amely elsősorban az önkormányzatok költségvetését csökkenti, mivel többségükben ők a tulajdonosok. A forgalomcsökkenés és a bevételkiesés oka egyebek mellett az üdülési csekk kivezetése és a SZÉP-kártya bevezetése körüli zavarokból, fakad. A Széchenyi-pihenőkártya a fürdők és az igénybevevők számára korlátozottabb és kedvezőtlenebb, mint az üdülési csekké volt.

– Államtitkár úr! A SZÉP-kártya használása jelenlegi szabályozása a gyógy- és termálfürdőknél jelentősen csökkenti a korábbi évekhez képest a forgalmat és az igénybevevők számát is. Ezt azért is tartjuk sajnálatosnak, mert a magyar lakosság és a munkavállalók körében is magas a reumatikus megbetegedésekben szenvedők aránya, akik nemcsak a gyógykezelésük, de a munkaképességük megőrzése céljából is gyakrabban igénybe vennék pihenésre, rekreációra a gyógyfürdőket. Kérdezem:

• Tervezik-e a SZÉP-kártya szabályozását olyan módon megváltoztatni, hogy az alszámlák közötti átjárhatóság biztosítson szélesebb körű és rugalmasabb felhasználhatóságot a gyógy- és termálfürdőket igénybe vevők számára?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ma a turizmus az egyetlen olyan szektor Magyarországon, amely magasabb teljesítményen van, mint a válságot megelőző időszakban. Ebben valószínűleg szerepet játszik a SZÉP-kártya is, amely azzal, hogy eleve másfél százalékos jutalékkal működik, olcsó, egyszerű és jól kezelhető.

Felhasználásának eddigi adatai azt mutatják: 19 ezer munkáltató 770 ezer dolgozója használja. A SZÉP-kártya feltöltött összege a 71 milliárd forintot is meghaladta, s ebből már 44 milliárd forintnyi felhasználásra is került.

– Képviselő úr! A kártyával rendelkező saját maga dönti el, hogy mire és melyik alszámlára mennyi összeget tesz. A fürdőszolgáltatások a szabadidő alszámláról fizetett összegek. A számok azt mutatják, hogy a szabadidő alszámlán feltöltött összeg majdnem eléri a 11 milliárdot, és az ebből már kifizetett összeg 5 milliárd forint körüli. Tehát nem erre az alszámlára teszik a legtöbb összeget a kártyabirtokosok, és ez az ő szabad döntésük. De úgy gondolom, hogy mindaz, amit a Fürdőszövetség a javaslataiban megfogalmaz, és mindaz, amit a Fürdőszövetség felvet, az megfontolásra érdemes és meg is fontoljuk.

Miért nem a tehetséges magyar fiatalokat segítik ingyenes számítógépekkel, internet-előfizetéssel?

NÉMETH ZSOLT (Jobbik): – Az Európai Unió egy erre szakosodott intézményének jelentése szerint Magyarország sereghajtó a mobilinternet használatában, hiszen a lakosságunknak mindössze 19 százaléka rendelkezik mobilinternet-előfizetéssel. Ezzel szemben az EU átlaga 45 százalék, és megelőz minket Szlovákia 34 százalékkal, vagy éppen Bulgária is 37 százalékkal. Ez több dolognak is köszönhető: elsősorban a drága előfizetéseknek, a magas áfának és a szükséges műszaki termékek fizetésekhez viszonyított magas árának, illetve a nem megfelelő jogi környezetnek is. Több szolgáltató erősen megkérdőjelezhető módon korlátozza a felhasználható alkalmazásokat, sőt néhány esetben az eszközöket is, mint például a Vodafone, amely nemes egyszerűséggel tiltja a Skype, a Viber vagy esetleg a volt Messenger használatát a legtöbb csomagjánál. Kimondhatjuk, hogy a szolgáltatók nem tisztelik az internet szabadságát, ahol lehet, ott korlátozzák azt.

– Államtitkár úr! Mellettük viszont az önök kormánya is csatlakozik az internet szabadságát szűkíteni igyekvők csoportjához, amikor kitalálják az internetes adat eltávolítását vagy blokkolását célzó javaslatukat, amelynek nem titkolt célja a nemzeti oldalak ellehetetlenítése, vagy éppen cenzúrázni kívánják a Facebookot.

– Államtitkár úr! Az EU legrosszabb statisztikáján, a kormányzati és a szolgáltatói cenzúráján azonban nem netsemlegességet biztosító törvénnyel próbálnak segíteni, hanem 4 milliárd forinttal járulnak hozzá, hogy főként cigány családok kapjanak ingyenesen laptopot és mobilinternet-előfizetést. Az egyébként 8 milliárd forintos program főként Miskolc és annak környékén élő roma lakosságának adnak ingyenesen számítógépekkel és internet-előfizetéssel, mondván,  hogy elősegítsék a munkakeresést és a munkavállalási kedvet emeljék.

• Hogyan kívánják megfelelő, etikus keretek közé szorítani az internetszolgáltatókat?
• Hogyan kívánják segíteni a mobilinternet elterjedését hazánkban?
• Miért nem a tehetséges magyar fiatalokat, közép- vagy felsőoktatásbeli hallgatókat támogatják ingyen számítógépekkel vagy internet-előfizetéssel?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A mobilinternet elterjedésének elősegítése állami és piaci érdek is egyben. Egyfelől a mobilszolgáltatók a felszabaduló spektrumhelyek kihasználásával lehetőséget kapnak arra, hogy azokon megfelelő technológiával korszerű mobil szélessávú szolgáltatást nyújtsanak, másfelől az elmúlt évben meghirdetett és a 2013. év során megvalósuló GOP körzethálózat-fejlesztések program keretében olyan optikai hálózati kapacitások létrehozása van folyamatban, ami lehetővé teszi a mobilszolgáltatók számára, hogy nagyobb sávszélességű lefedettség eléréséhez minél több bázisállomást telepíthessenek, és jobban kihasználhassák az infrastruktúra-szinergia költségcsökkentő hatását.

– Képviselő úr! A „Miskolc és agglomerációja – digitális közösség” című program célcsoportjának jelentős részét diákok, az általános iskola felső tagozatán és középiskolában tanulók, illetve felsőoktatási hallgatók teszik ki. Kiválasztásuknál nemcsak a hátrányos helyzet játszik szerepet, hanem a jó tanulmányi eredmény és az informatikai programokban való részvétel vállalása is. A felsőoktatásban részesülő hallgatók esetében informatika szakon, tanító- vagy tanárképzésben részt vevő diákok élveznek előnyt. A munkanélküliekre, közülük kiemelten a pályakezdő fiatalokra is nagy hangsúlyt fektetünk. A legfontosabb szempont tehát az, hogy a hátrányos helyzetű jelentkezőket juttassuk lehetőséghez. Emellett feltételül szabjuk, hogy a jelentkezőknek nem lehet közüzemi tartozásuk, csekély összegű internet-előfizetést kell vállalniuk, és regisztrálniuk kell az ügyfélkapun, részt kell venniük a szakmai programokban.

Mikorra fog elkészülni a csornai elkerülő út?

GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): – Államtitkár úr! A Csornát elkerülő út építése közel tíz éve visszatérő téma a rábaközi közéletben. Magyarország európai uniós csatlakozása előtt is elviselhetetlenül nagy volt az átmenő forgalom a városban, azóta azonban különösen sokat szenvednek az itt élők a nehéz-tehergépjárművek okozta problémáktól. A szocialisták először a 2002-es önkormányzati választások kampányában ígérték meg, hogy megépítik az elkerülő utat, majd négyévnyi semmittevés után 2006-ban hogy, hogy nem, éppen a választások előtt melegítették fel a témát, aztán következett újabb négyévnyi semmittevés, és bizony 2010-ig nemhogy az elkerülő út, de egy centiméternyi utacska sem épült meg.

– De nem volt semmittevés. Lázas munka folyt a háttérben, hiszen pont ebben az időben derült ki, hogy Walter Dezső, korábbi szocialista soproni polgármester, Gyurcsány Ferenc kormánybiztosának fia, komoly földtulajdont szerzett az elkerülő út nyomvonalán. Arra pedig Oláh Lajosnak, Gyurcsány Ferenc akkori közlekedési államtitkárának sem volt válasza 2010 elején, hogy ennek vajon köze van-e ahhoz, hogy ide-oda tologatták a szocialisták az út nyomvonalát. Azt viszont elmondta Oláh Lajos, hogy már 2007-ben döntött az Országgyűlés az út nyomvonaláról. Nem tudom, hogy akkor mire kellett ennyit várni, miért nem készült el az út 2010-ig. Mi, csornaiak, akkor már azt mondtuk: nekünk édes mindegy, hogy kinek a földjén, milyen nyomvonalon, csak végre készüljön el az út, mert megfulladunk a kamionok bűzében.

– Államtitkár úr! A Rábaközben élők, Csorna városán keresztül közlekedők látják, hogy 2010 óta felgyorsult az elkerülő út építésének előkészítése. Gőzerővel dolgoznak már a régészek, sikerült véghezvinni a területszerzési folyamatokat, beszerzésre került végre minden engedély, és zajlik a kivitelezési közbeszerzés is. Kérdezem ezért:

• Reménykedhetnek-e végre a csornaiak abban, hogy elindul a csornai elkerülő út építése?
• Mikor készül el az M85-ös gyorsforgalmi út Csorna-Enese és Enese-Győr közötti szakasza?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Kiemelt jelentőségű a csornai elkerülő, a M85-ös autóút Csorna-Győr közötti szakaszának megvalósítása. A rendkívül nagy forgalmi terhelés miatt ez a projekt kiemelt feladatként jelenik meg az Új Széchenyi-tervben, és első feladatok között nevesítette a gyorsforgalmi és főúthálózat fejlesztéséről szóló kormányhatározat is. A beruházás négy szakaszból áll, ebből egy elkészült. Az M85-ös enesei elkerülő szakaszát 2011-ben ideiglenesen forgalomba helyezték. A három projekt kivitelezési feladataira is rendelkezésre állnak a pénzek. A csornai elkerülő út, az M85-86-os autóutak közötti kapcsolatot biztosító keleti szakaszra és a 85-ös Győr-Enese és Enese-Csorna közötti szakaszaira is készen állnak a kiviteli tervek és az útépítési engedélyek. A területszerzések megtörténtek, a régészeti feltárások a legutóbbi szakasz kivételével befejeződtek.

– Képviselő úr! Az Enese-Csorna szakaszon a területszerzés 98 százalékos, a régészeti feltárás 75 százalékos, befejezésük ’13 áprilisáig, tehát jövő hónap végéig várható. A három projektszakaszra vonatkozó kivitelezési, közbeszerzési ajánlati felhívás decemberben megjelent, folyamatosan érkeznek a pályázatok. A kivitelezés június végén megkezdődik, és 2015 első félévében befejeződik. A fejlesztéssel Csorna városa, az átmenő szakasz, az ország egyik legnagyobb közúti forgalmi terhelésének kitett szakasza mentesül a forgalom alól.

Mi a célja a kormánynak a közterület-felügyeletekkel?

TÓTH JÓZSEF (MSZP): – Államtitkár úr! A 2012. évi CXX. törvény számos új eszközzel, többek között kényszerítő eszköz alkalmazásának lehetőségével ruházta fel a közterület-felügyelőket. Majdnem a rendőröket megillető eszközökkel, többek között testi kényszer alkalmazására alkalmas eszközökkel rendelkeznek. Ezzel egy időben zajlik a rendőrség folyamatos átszervezése. A központosítás jegyében a helyi kapitányságokról folyamatosan vonják ki az erőket. Területi intézkedési központokat hoznak létre. A helyi rendőri egységek egyre kisebb kapacitással tudnak részt venni települések esetében a fővárosi kerületek közbiztonságának megteremtésében. Emiatt a közbiztonsági feladatok ellátásában egyre nagyobb mértékben részt kell venniük a közterület-felügyelőknek, illetve az egyéb, önkormányzatok által finanszírozott rendészeti szerveknek. Megérjük, hogy az elért eredményeiket a rendőrségi statisztikában számolják majd el. Ezekre tekintettel kérdezem:

• A rendőrség fejlesztése helyett miért a közterület-felügyeletekkel próbálják megoldani a közbiztonsági helyi feladatokat?
• Milyen további közterület-felügyeletet érintő intézkedések várhatók?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Rossz információkból és rossz ténymegállapításból sajnos rossz kérdéseket tudott feltenni. Valótlan állítás, hogy a helyi rendőri egységek egyre kisebb kapacitással tudnak részt venni a közbiztonság megteremtésében. hiszen a rendőrség átszervezése éppen az ellenkezőjéről szól. Például a BRFK és a vidéki, illetve kerületi létszámok aránya 40-60 százalék volt, most már 30-70 százalék lett. A készenléti rendőrség száma mintegy 450 fővel növekedett, a körzeti megbízotti státus 144-gyel, összességében 289 fővel. Tehát éppen hogy erősödnek a helyi rendőrségi erők.

– Képviselő úr! Az sem igaz, hogy a rendőrség fejlesztése helyett a közterület-felügyelettel próbáljuk megoldani a közbiztonsági feladatokat. A közterület-felügyelők jogállása és feladatköre nem fog változni, azt törvény biztosítja és garantálja. Ezen a kormány nem kíván változtatni.

– Képviselő úr! Arra állítására, hogy a közterület-felügyelőkkel próbáljuk a rendőrség munkáját helyettesíteni, nem tudok önnek válaszolni, mert egyszerűen nem igaz, hiszen az Alaptörvény kimondja: a közbiztonsági feladatok ellátását, a közrendet a rendőrség biztosítja Magyarországon, és ez a jövőben is így lesz!

Mi lesz a Márkus-hegyi bányászokkal az erőmű bezárása után?

KEPLI LAJOS (Jobbik): – Államtitkár úr! Oroszlány fideszes többségű önkormányzata, úgy tűnik, támogatja a Magyar Villamos Művek mintegy 7 milliárd forintos beruházását, amely a 2014-ben leállítani tervezett Vértesi Erőmű telephelyén biomassza alapú fűtőerőművel oldaná meg a város 4300 lakásának és ipari parkjának távfűtését.

– A Vértesi Erőmű Zrt.-hez tartozó Márkus-hegyi bányaüzem sorsa évek óta bizonytalan. Változatlanul érvényben van a döntés, hogy a Vértest és a hozzá tartozó szénbányát 2014-ben bezárják. A végleges bezárás sok száz munkahely elvesztését és a mélyművelésű bányászat mint szakma megszűnését eredményezheti hazánkban, ezenfelül a térség szociális problémáit még tovább növelné. A Jobbik egy korszerűbb, környezetbarát, úgynevezett tisztaszén-technológiára való átállással tenné lehetővé a Vértesi Erőmű hosszú távú fenntartását az említett problémák kiküszöbölésére. A bevezetésnek köszönhetően a szén mellett valamennyi szerves tüzelőanyagot vagy akár mezőgazdasági hulladékot is fel lehetne használni az újonnan létrejövő erőműben.

– Államtitkár úr! A Vértesi Erőmű az utolsó erőművek egyike, amely magyar állami tulajdonban van,  magyar alapanyagból magyar munkaerő segítségével magyar piacra termel. Helyzetét a kádárista ipari miniszterként induló Kapolyi László érdekeltségébe tartozó System Consulting Kft. rendkívüli módon megnehezítette: 10 milliárd forintos kárt okozott az erőműnek azzal, hogy írásos szerződések nélkül, buzdította áramvásárlásra az erőművet.

• Márkus-hegyi az ország egyetlen mélyművelésű szénbányája, ha bezárják, mi lesz a bányászokkal és a ki nem termelt szénnel?
• Hogy egyeztethető össze ez a lépés a kormány energiastratégiájával, ami egyértelműen számol a magyar szénvagyon hasznosításával?
• Mivel váltjuk ki a kieső villamosáram-kapacitást, ha 2014-től csak fűtőmű lesz a Vért?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A nemzeti energiastratégia legfontosabb célja Magyarország energiafüggőségének csökkentése. E cél érdekében ez a szakpolitikai dokumentum súllyal számol a hazai szén- és lignitvagyonnal, amely jelenlegi bemérések szerint mintegy 8-9 milliárd tonnát tesz ki, és Magyarország stratégiai tartalékát képezi. A kormány hosszú távú célja a hazai bányászati és tudományos, kutatási és oktatási kultúra ápolása és fejlesztése.

– Képviselő úr! Az Európai Bizottság 2013. január 23-án jóváhagyta Magyarország kérelmét a Vértesi Erőmű támogatására. A döntés alapján folyó áron több mint 42 milliárd forint válik kifizethetővé a társaság számára a teljes támogatási időszakban. Ebből az összegből 2011 és '18 között 19,6 milliárd forint fordítható rendkívüli támogatásra, így a környezetvédelmi problémák rendezésére és a bányabezárás miatt állásukat elveszítő munkavállalók helyzetének javítására. Így ebből a forrásból fogjuk biztosítani az elhelyezkedés segítését is.