Tényleg ezt akarják?

Mint a várakat egykoron, úgy ostromolják az ellenzéki padsorokban a választások közeledtével a T. Házban a kormányt. Egyre hangosabbak, tengernyi a vád, azonban a mások oldalon, „Dobó István” utódjai sem tétlenkednek. „Zrinyi kirohanásától” pedig pillanatnyilag - szerencsére - mindkét oldal tartózkodik.

kdnp.hu – Bartha Szabó József

Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior.

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva, - mellőzve a hangzavarokat, bekiabálásokat - tallózunk.

A röghöz kötésről!

HILLER ISTVÁN (MSZP): – Államtitkár úr! A hallgatói szerződések, vagy ahogy általában nevezik, a röghöz kötés intézménye a kormány felsőoktatás-politikai kudarcának egyik legbiztosabb megnyilvánulása. Miért is volt szükség a kitalálására? Eredendően azért, mert nem tudták megakadályozni a végzett és végzős orvosaink elvándorlását, és úgy gondolták, jobb, ha korlátozzák a lehetőségeiket, mintsem hogy valós megoldást tudtak volna kínálni. Aztán ez az ötlet annyira megtetszett, hogy kiterjesztették a felsőoktatás egész területére, mindazokra a hallgatókra, akik bármilyen formában államilag finanszírozott helyen tanulnak. Úgy gondolták, ha már nem tudtak megfelelő megoldást nyújtani, és az önfinanszírozó felsőoktatási kormányzati terv csúfosan megbukott, az a legegyszerűbb, ha jogszabályi akadállyal gátat szabnak a végzett hallgatók szabad akaratának. Látva az ellenállást és a felháborodás mértékét, már azt sem tartották elégnek, hogy szaktörvénybe foglalják, és most arra készülnek, hogy az alkotmány szintjére emelik ezt az adminisztratív akadályt, ami, valljuk meg, mégiscsak páratlan a hazai jogtörténetben. Ámbár, mióta a kormánykörökben is közkedvelt Magyar Művészeti Akadémia is az alaptörvény fontos részévé lett, tulajdonképpen csodálkozásra már nincsen ok.

– Államtitkár úr! Önök büszkén számolnak be arról, hogy tárgyalások eredményeként hazánk az elkövetkező években sok-sok milliárd forint értékben jut európai uniós támogatáshoz, és összességében többet kapunk, mint amennyit fizetünk. Vagyis túl az eszmeiségen, az európai uniós tagságunk nekünk anyagi értelemben is megéri. Az Unió egyik alapeszméje, amiért az alapítók és a később csatlakozók ezt az egészet létrehozták és fenntartani érdemesnek tartják, a munkaerő szabad áramlása.  Akkor hogy van ez? Az Uniótól elvárjuk, hogy fizessen, de az Unió egyik alapelvét korlátozzuk. Nem beszélve arról, hogy a hallgatói szerződések nagyon nehezen ellenőrizhetők, kijátszhatók, és ma már hallani, hogy elsősorban Nyugat-Magyarországon egy új virágzó üzletág jön létre a diplomások formális magyarországi bejelentésére, majd külföldre utaztatására kedvező járulék ellenében.

  • Tényleg ezt akarják?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Örülök, hogy ön tette fel ezt a kérdést, hiszen 2006-2010 között miniszter volt, így beszélhetünk arról, hogy milyen örökséget hagyott maga mögött.

– Képviselő úr! Szembenézett ön azzal a problémával, hogy az egyetemisták, főiskolások közel fele nem szerzi meg a diplomáját? A válasz: nem. Egyetlenegy intézkedése sem irányult ennek a problémának az orvoslására. Szembenézett azzal a problémával, hogy diplomás pályakezdők tízezrei hagyják el az országot a jobb fizetés reményében? A válasz: nem. Egyetlenegy intézkedése sem irányult e probléma orvoslására. Számos hasonló kérdésben juthatnánk ugyanerre a válaszra. Az ön hibái miatt is rendkívül súlyos örökséget vett át a kormányunk 2010-ben, és ebből a súlyos örökségből építünk most egy fenntartható és igazságos felsőoktatási rendszert. Ennek egyik eleme, hogy a hallgatókkal szerződést kötünk a felsőoktatási tanulmányaik elvégzéséről és annak finanszírozásáról.

– A hallgatói szerződés lehetővé teszi, hogy aki diplomát akar és képes szerezni, azok számára a képzési költségek kifizetése ne okozzon problémát. Az állam a hallgatói szerződésben vállalja, hogy a szerződéskötő fiatal teljes képzési költségét állja, a magyar adófizetők forintjait adja ezzel oda a pályakezdő fiatalnak; míg a diáknak csupán annyit kell vállalnia, hogy megszerzi a diplomáját és Magyarországon is fog dolgozni. A magyar munkavállalás a diploma megszerzését követő 20 éven belül a képzési idő kétszeresét elérő ideig kell, hogy tartson, azaz az első 20 évből körülbelül 8-10 évet.

– A hallgatói szerződés itthoni munkavállalásra ösztönzi a fiatalokat. Emellett önköltséges képzésre is van lehetőség, és ehhez kapcsolódva a kormány bevezette a Diákhitel2-t, amely a teljes képzési költséget fedezi, és csupán 2 százalékos kamat mellett kell visszafizetnie a fiatalnak, ha már munkába állt. Ma a legszegényebb tehetséges magyar fiatal is nyugodt szívvel tervezheti a jövőjét itthon, hiszen a hallgatói szerződéssel és a diákhitellel biztosítva lesz számára tanulmányainak finanszírozása, valamint a mindennapi megélhetése. Ezt az egyedülálló lehetőséget biztosítjuk minden magyar fiatalnak.

– Képviselő úr! Ahogy a magyar emberek többsége, úgy a kormány is kitart amellett, hogy egy fiatal, aki a teljes állami ösztöndíjas felsőfokú oktatásban vesz részt, befektetése az országnak. Ön ezzel szemben mégis röghöz kötésről beszél. Tudja, ami önnek rög, az nekünk a hazánk! Nem, nem lehetünk érdekeltek abban, hogy egy közpénzből képzett fiatal hátat fordítson Magyarországnak, és akár egész életre más ország javára fordítsa mindazt, amit itthon tanult. A hallgatói szerződés garancia arra, hogy a magyar emberek kemény munkájából képzett fiatalok tanulmányaik után egy bizonyos ideig tudásukat annak a közösségnek a javára fordítsák, amelyik fizette a tanulmányaikat. Hasonló szabályozásra számos nyugat-európai országban van példa.

– Képviselő úr! A Fidesz-KDNP-frakciószövetség arra tett javaslatot, hogy az Alaptörvény rögzítse: a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyar jog által szabályozott munkavállalás. Nem mondja ki a kötelező jelleget, csupán a szabályozás lehetőségét helyezi kilátásba. Azt, hogy pontosan milyen tartalommal fog a nemzeti felsőoktatási törvényben megjelenni ez a jövőben, a mai hallgatói szerződés hogyan változik, az a felsőoktatási kerekasztal ülésein kerülhet végleges kialakításra.

+

HILLER ISTVÁN: – Államtitkár úr! Azon kívül, hogy sikerült ismét elmondania, hogy 2006-2010 között miniszter voltam, egyetlenegy olyan dolgot nem mondott, ami Magyarországon akár tüntető, akár nem tüntető hallgató számára valamit is jelent. Fogalmuk nincs a felsőoktatás finanszírozásáról!

– Államtitkár úr! Ön mégiscsak ennek az Országgyűlésnek és ennek a kormánynak az államtitkára. Aki ilyen mondatot, hogy „nekem rög az, ami önnek a hazája”, felolvasva mond el, az felkészületlen. Hogy mer engem hazaszeretetből kioktatni egy olyan államtitkár, aki egy ilyen mondatot felolvasva, papírból mond?! Szégyellje magát! Ha nincsen önálló gondolata, akkor jobb, ha hallgat!

A képviselő nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 210 igen szavazattal, 46 nem ellenében, 29 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Miért kell életveszélyben élni egy település lakóinak a felelőtlen kisebbség miatt?

ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): – Január 30-án a Heves megyei Tarnabod településen az áramszolgáltató kikapcsolta a közvilágítást. Az amúgy is különösen hátrányos helyzetben és rossz közbiztonsági helyzetben lévő településen – amit jól jellemez, hogy most szombaton például a település cigány származású alpolgármestere, Báder Emil fia szúrt le egy káli fiatalembert.

– Sötétedés után szinte elnéptelenedik a falu, az emberek többsége nem mer kimenni az utcára, a gyerekeket pedig egyáltalán nem engedik ki. Megdöbbentő állapotokat észleltünk a koromsötét utcákon. A polgármester tájékoztatása szerint ennek az áldatlan állapotnak az oka, hogy a faluban több helyen lopták az áramot a közvilágítási vezetékre kapcsolódva, a falu áramszámlája az elmúlt hónapban a megszokott többszörösére emelkedett, amit nem tudtak kifizetni, emiatt a szolgáltató lekapcsolta a közvilágítást. A szolgáltatás kikapcsolása után a település felelős vezetőinek többszöri kérésére, nehézkesen ugyan, de rászánta magát az áramszolgáltató és a rendőrség, hogy közös fellépéssel 14 helyen megszüntesse az illegális áramlopó vezetékeket, de közvilágítás továbbra sincs. A kérdésem a következő:

  • Hogy engedheti meg a magyar rendőrség, hogy hónapokig a szeme láttára vételezzék illegális módon az áramot?
  • A Belügyminisztérium miért nem oldja meg, hogy egy felelőtlen és kártékony kisebbség miatt ne legyen büntetve egy egész település, és ne kelljen életveszélyben élni az ott élő embereknek?
  • Mikor lesz közvilágítás Tarnabodon, és mit fognak tenni annak érdekében, hogy ez az eset ne ismétlődhessen meg még több száz nógrádi és hevesi településen, ahol ugyanezzel a technikával lopják az áramot nagyrészt a cigánysorok lakói?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ön felhívta a figyelmet egy bűncselekményre, amely arról szól, hogy egyes emberek bűncselekményt követnek el. Emberek követik el, nem kisebbségek! Tarnabodon megcsapolják a közvezetéket, ellopják az áramot. Ez egy valós probléma, bűncselekmény. Amikor 2011-ben a rendőrség tudomására jutott, bejelentés, feljelentés alapján, megtette a megfelelő intézkedést. Hat személy ellen folyamatban a vizsgálat, az eljárás a vádemelés szakaszában van. Tehát a bűncselekményre a rendőrség megtette a megfelelő lépéseket. Azt tudom önnek mondani, hogy ha Tarnabodról vagy az ország bármely településéről feljelentés, bejelentés érkezik ilyen bűncselekmény kapcsán, a rendőrség mindig meg fogja tenni azonnal a megfelelő intézkedéseket.

– Képviselő úr! A településen azért nincs közvilágítás, mert az önkormányzat nem rendezte az áramszolgáltató felé a közvilágítási számlákat. Ez azonban nincs összefüggésben az elkövetett bűncselekményekkel. Már csak azért sem lehet összefüggésben, mert a közvilágítási teljesítményt nem méri a szolgáltató, hanem egy meghatározott adat alapján - a lámpatestek szorzatából - megkapja, hogy a település mennyit fizessen. Ezért aztán ha megtörtént az esetleges lopás, az mérhetetlen, ezért az áramszolgáltató sem tudja ezzel a számláját megemelni.

– Képviselő úr! Az önkormányzat gazdálkodásáért a képviselő-testület, illetve a polgármester felel. Tarnabod a 2012. évi költségvetési támogatását teljes mértékben megkapta, nincs a településen adósságrendezési eljárás, és semmilyen más egyedi döntés, bírósági határozat, kincstári pénzelvonás sincs, ami a gazdálkodási lehetőségét szűkítette volna. Tehát azért, hogy a közvilágítási számlát nem fizették ki, azért alapvetően az önkormányzat, illetve a polgármester a felelős, mert ő utalványozza ezt a számlát. Egyébként 2012-ben 11 millió 598 ezer, azaz havi 1 millió forint többlettámogatáshoz jutott a település az úgynevezett önhikirendszeren belül, decemberben pedig 10 millió 130 ezer forint kiegészítő állami támogatásban részesült, amiből bőven ki lehetett volna fizetni a közvilágítási számlát.

– „Csak  mellékesen” jegyzem meg: a település részt vett az 5 ezer lélekszám alatti önkormányzatok adósságkonszolidációjában, így 45 millió 50 ezer forint egyszeri konszolidációban részesül, azaz az állam ennyit vállalt át helyette, - ezért úgy gondoljuk, hogy az ez évi gazdálkodása ennyivel könnyebb lesz, hiszen az adósságokat, a törlesztőrészt és a kamatokat nem kell fizetnie.

– Arra a kérdésére tehát, hogy mikor lesz a településen közvilágítás a válaszom: ez a település önkormányzatának a felelőssége. A 2013. évi támogatásokból, valamint a saját bevételéből az ezt tudnia kell rendezni, és ha megteszi, a szolgáltató akkor nyilván vissza fogja kapcsolni az áramszolgáltatást.

+

ZAGYVA GYÖRGY GYULA: – Államtitkár úr! Azért ne a település vezetősége legyen már a felelős, hogy nem volt bekalkulálva neki egy áramlopás-sorozat! Ez folyamatosan megy évek óta, de nemcsak ebben a faluban, hanem máshol is. Azt pedig nem jól tudja, hogy az áramszolgáltató nem tudja kiszámlázni, mert teljesen egyértelműen kitudja. Itt is bizonyíthatóan számlán szerepel, hogy az egyes hónapokban általában 200 ezer forintot fizetnek, majd utána hirtelen felugrott 700 ezerre. Ez miért volt? Rárepültek a galambok a vezetékre? Ezért ne a település polgármestere legyen már a bűnös!

– Államtitkár úr! Szánalmas ez a válasz. Én azt kérdeztem önöktől, hogy mikor lesz közvilágítás Tarnabodon. Minden este tíz rendőrnek kell ott járőrözni. Az mennyibe kerül? Számolja már ki, és oldja meg!

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 196 igen szavazattal, 41 nem ellenében,  <span '="">8 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Valóban mérséklődik a földhasználati regisztrációs díj?

FONT SÁNDOR (Fidesz): – A termőföldről szóló ’94. évi LV. törvény őszi módosítása úgy rendelkezik, hogy minden mezőgazdasági művelésre alkalmas termőföld tényleges használójának 2013. március 30-áig adatpótlási kötelezettsége van a tulajdonában lévő termőföldterülettel kapcsolatban. Magánszemélyeknek a személyi azonosítót, személyi számot és az állampolgárságot, gazdálkodó szervezeteknek a törzsszámot is be kell jelenteniük. A földhasználati bejelentési kötelezettség területnagyságtól függetlenül minden földhasználóra kiterjed, amennyiben az adott ingatlan termőföld kategóriába tartozik, tehát az egy hektár alattiakra is. Vonatkozik ez a zártkertekre is, amelyek mind a belterületen, mind külterületen találhatók.

– Tisztelt Államtitkár úr! Elismerem, hogy az adatközlési kötelezettség kiterjesztése fontos: célja a földhasználati viszonyok teljes átláthatósága, országos ellenőrizhetősége, a bejelentett adatokból  ugyanis összeállítható – használókra lebontva – a használt területek nagysága. Az egy hektár alatti föld- és kiskertek tulajdonosai e törvényi kötelezettségüknek azonban csak úgy tudnak eleget tenni, ha egyben földhasználóként is bejelentik magukat, viszont ez a bejelentés 6 ezer forint illetékkel terhelt. Ezért felmerül a kérdés:

  • Etikus-e a kis területtel rendelkezőktől elkérni ezt a 6 ezer forintot csak azért, mert az állam ezen kis területek használóit is egységes nyilvántartási rendbe szeretné sorolni?
  • Tervezi-e a minisztérium a probléma kezelését?
  • Módosítható-e a földhasználati bejelentés díjfizetési kötelezettsége?
  • Az esetleges változtatás kikre terjed ki, melyek lesznek a lényegi elemei annak, és meddig kell bejelenteni az új földhasználatot?

+

BUDAI GYULA, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő úr! A kormány 2013. február 15-én nyújtotta be az Országgyűlésnek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyben a termőföldről szóló törvény földhasználati nyilvántartási eljárásra vonatkozó szabályait éppen ma fogjuk módosítani. A bejelentési kötelezettség végső határideje: 2013. április 30. A földhasználati nyilvántartási eljárás illeték- és díjmentessé válik. A díjmentesség minden földhasználati bejelentésre vonatkozik, mégpedig 2013. január 1-jére visszaható hatállyal. Ennek alapján az eddig befizetésre kerülő díjakat, amely eljárásonként valóban 6 ezer forint volt, a kormányhivatalok vissza fogják téríteni az ügyfeleknek.

A képviselő elfogadta az államtitkári választ, így arról az Országgyűlésnek nem kellett szavaznia.

Káosz és kosz!

SZABÓ IMRE (MSZP): – Az új hulladékgazdálkodási törvény tavalyi vitája során sokszor sokféleképpen elmondtuk, hogy ezt a törvényt nem szabadna elfogadni, mert úgy volt rossz, ahogy volt. Alig másfél hónapja lépett életbe, de már most látjuk, hogy sajnálatos módon igazunk lett.

– A legújabb információk szerint egyre-másra szaporodnak az illegális lerakóhelyek. Hiába ugyanis a központi árszabás, amely csak 4,2 százalékos szemétszállításidíj-emelésre ad lehetőséget idén, az elmúlt hetekben sok fideszes polgármester az előírást figyelmen kívül hagyva jóval, ennél lényegesen magasabban emelt. Így történt ez például Debrecenben is, ahol a Kósa polgármester úr vezette önkormányzat döntésének következményeként a szemét elszállításáért januártól 20 százalék plusz áfával kell többet fizetni a helybelieknek. Szerencsére a mellettem ülő szocialista szegedi polgármester, frakciótársam betartotta a törvényes kereteket, csak 4,2 százalékot emeltek, bár a számítások egyértelműen mutatják, hogy így viszont az egyik legkorszerűbb olyan uniós projekt eredményeként létrejött hulladékgazdálkodási rendszer, amely működik, bizony anyagi veszélybe kerülhet.

– De nemcsak ilyen anomáliák léteznek. Van olyan megye, ahol a szakmaiatlan szabályozás következtében, hogy egyszerre két szolgáltató is el akarja vinni a szemetet, azaz a kukákat üríteni szeretné. És bizony az a helyzet, hogy az ürít és az szállítja a szemetet, aki hamarabb odaér. Gondolom, nem véletlenül alakulhatott ki egy ilyen helyzet. A kérdés persze már csak az, hogy ki fogja megfizetni majd mindennek az árát. Egy biztos: a lakók nem akarnak sem duplán, sem pedig többet fizetni, márpedig ez sajnos be fog következni.

– Államtitkár úr! Ön korábban korszakalkotó törvényt emlegetett, miközben ez a törvény egyszerre hozta lehetetlen helyzetbe az önkormányzatokat és az államosításra ítélt szolgáltatókat is. Mindez világossá teszi a törvény árát: vagyis a megemelt díjakat, a szolgáltatás színvonalának a csökkentését, melynek árát a lakosság fogja megfizetni.

  • Ki azért a felelős, hogy a kétszázmilliárdos hulladékbiznisz irányításáért folyó fideszes belharcokért a lakosságot terhelik?

+

ILLÉS ZOLTÁN, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Kedves Képviselő úr, volt Miniszter úr! A helyzet az, hogy udvarias ember vagyok, ezért igazából nem kívánnék azzal előhozakodni, hogy a káosz legfeljebb a baloldalon van manapság. Másrészt, nem kívánom az MSZP frakciójának hörgését magamra vonni, ezért csak tisztelettel jelzem: először is azért korszakalkotó ez a törvény, mert az Európai Unió legjobb elvárásait teljesíti. Összehasonlítva a nyugat-európai országokkal, a legkorszerűbb dolgok találhatók benne, a tetejébe úgy, hogy azok még életbe is léptethetők és megvalósíthatók.

– Képviselő úr! A lerakási járulék, ez idáig 27 tagország közül 26-ban már létezik. Magyarországon most került bevezetésre, azt eredményezi, hogy a közszolgáltatást végző cégek illegálisan nem tudnak elhelyezni a több százezer tonnát, és nem tudják a lakosságra hárítani a költségét. Ebből az következik, hogy csakis az eddigi extraprofitjukból kell ezt kigazdálkodni, a visszacsatolás révén a szelektíven gyűjtött papír, műanyag, fém és egyéb hulladékok bevételt jelentenek a számukra, ami lehetővé teszi, hogy a költségeik ne növekedjenek, a tetejébe pályázati úton támogatni is fogjuk a közszolgáltatást végző cégek nagyobb mértékű szelektivitásának elérését.

– A díjak tekintetében 4,2 százalék az, amit 2013-ban emelésként lehetővé tett a kormány, pont az Európai Unió által megkövetelt költség-haszon elemzések megvalósítása érdekében. Ez segített Szegednek is. Több szolgáltató - mondja volt miniszter úr - verseng. Ez éppen azt jelzi, hogy igenis ezen a piacon nem kell attól félni, hogy a külföldi cégek kivonulásával vagy részleges kivonulásával gond támad, hiszen a világ legnagyobb üzletei a hulladékos területen vannak ebben az országban is. Pontosan,  a közszolgáltatóknál értük el azt, hogy többségi önkormányzati tulajdonba, még a menedzsmentjogok tekintetében is többségi önkormányzati tulajdonba kerültek, elvégzik a szolgáltatást nagyon magas színvonalon. Korszakalkotó új törvény született!

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 188 igen szavazattal, 74 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Javaslat a nemzet tragikus népességfogyásának megállítására!

GYENES GÉZA (Jobbik): – Államtitkár úr! Egy olyan, nemzetstratégiai szempontból is fontos kérdésben kérem a segítségét, amelyről valamennyi parlamenti párt egyformán gondolkodik, nevezetesen, minden segítséget meg kell adni azoknak a pároknak, akik gyermekvállalási szándékukkal a lehető legtöbbet tudnak tenni a nemzet tragikus népességfogyásának megállítása érdekében. Különösen vonatkozik ez azokra a párokra, akiknek biológiai okok miatt csak lombikbébiprogram keretében teljesülhet a gyermekvállalás iránti vágyuk.

– Ma Magyarországon hozzávetőlegesen 150 ezer pár küzd meddőségi problémákkal. Ahhoz, hogy az OEP által jelenleg finanszírozott tíz szolgáltató képes legyen a mesterséges megtermékenyítés iránti tényleges igények kielégítésére, legalább évente 15 ezer kezelésre lenne szükség. Ehhez képest a beavatkozások száma nem haladja meg a 8 ezret, így igen hosszúak a várólisták. Sajnálatos, hogy a beavatkozások legfeljebb 31-32 százaléka jár terhességgel, és ennek is körülbelül 25 százaléka a magasabb kockázatot jelentő ikerterhesség. Tetézi a bajt, hogy a terhességek negyede vetéléssel végződik, így a hagyományos lombikbébi-eljárással évente legfeljebb 1800-1900 gyermek születhet meg. Az sem szerencsés, hogy az eredménytelen kezelések megismétlését legfeljebb csak öt alkalommal finanszírozza az OEP.

– Kérdés, van-e olyan eljárási mód, technológia, amely a jelenleginél eredményesebb. Nos, van. Ennek a technológiának a lényege, hogy csak olyan embriók kerülnek beültetésre az anyaméhbe, amelyek hibátlannak bizonyultak azokon az előzetes vizsgálatokon, amelyek bizonyos kromoszóma-rendellenességek kimutatására irányultak. Az OEP által finanszírozott 8 ezres esetszámot alapul véve, ez a technológia közel 70 százalékban eredményez terhességet, csökkenti a magasabb kockázatot jelentő ikerterhességek számát, és alig 3-5 százaléka végződik vetéléssel. E technológiával a hagyományos lombikbébi-eljárással megszületett 1800-1900 gyermekhez képest évente közel 5300 gyermek jöhetne a világra.

– Államtitkár úr! Kérem, tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy az új technológia bekerüljön az OEP által finanszírozott ellátások körébe. Ezért  is kérdezem: 

  • Egyetért azzal, hogy a születendő gyermekek számának növelése az egész társadalom kiemelt érdeke, továbbá, hogy a népszaporulat növekedésére fordítható közfinanszírozást minél gazdaságosabban, azaz a finanszírozott összegre jutó születésszámot növelve kell felhasználni?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Ön többek között azt kérdezi tőlem, hogy a kormány milyen intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy a születendő gyermekek száma növekedjen. Örömömre szolgál, hogy itt az Országgyűlés nyilvánossága előtt is elmondhatom: a kormány számtalan intézkedéssel támogatta a gyermekvállalást. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a gyermekes családok lehetőségeit bővítettük, terheiket csökkentettük.

– Bevezettük a családi adókedvezményt, ennek eredményeként az egy és két gyermek esetében 62 500 forinttal, a három és több gyermek esetében 206 250 forinttal csökkenthető az adóalap gyermekenként. Az egygyermekes szülők havi nettó 10 ezer forint, a kétgyermekesek 20 ezer forint, a háromgyermekesek 99 ezer forint kedvezményben részesülhetnek. A családi adókedvezményt 2011-ben több mint egymillió szülő vehette igénybe.

– Visszaállítottuk a szocialisták által eltörölt vissza nem térítendő szocpoltámogatást; 2011-től ismét a gyermek hároméves koráig jár a gyermekgondozási segély, a gyes. Ez több mint 300 ezer forint pluszbevételt jelent évente mintegy 170 ezer jogosultnak. Bevezettük az örökbefogadói gyes intézményét, és bevezettük a kismamák részmunkaidős foglalkoztatása utáni járulékkedvezményt is.

– Képviselő úr! Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az egyre csökkenő népesedési mutatók és a gyermeket vállaló nők életkorának folyamatos emelkedése a mesterséges megtermékenyítések gyakoribbá tételét indokolja. Egyúttal szükségessé teszi a meddő párok hatékonyabb kezelését is. Néhány adat ezzel kapcsolatban: 2012-ben 5030 fő részesülhetett 6436 esetben mesterséges megtermékenyítési eljárásban, amely során nyolc intézmény több mint 2000 millió forint közfinanszírozásban részesült. Azaz a meddőségi kezelés több milliárd forint támogatást kap évente.

– Képviselő úr! Az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottsága szakvéleménye szerint az ön által említett genetikai szűrés nem felel meg az egészségügyről szóló törvényben foglaltaknak: az embrió sejtjeit szétválasztani kizárólag a születendő gyermek valószínűsíthető megbetegedésének, illetve az embrió károsodásának megállapítása érdekében lehetséges. A bizottság megállapította, hogy a beavatkozás rutinszerűen nem végezhető olyan esetekben, amikor a születendő gyermek esetleges genetikai betegsége szempontjából nem áll fenn magas kockázat veszélye. A bizottság részletekbe menő elemzés, valamint nemzetközi állásfoglalások figyelembevétele után a módszer alkalmazását a megnevezett célokra szakmai, etikai indokok alapján nem tartotta elfogadhatónak.

– Képviselő úr! Mindettől függetlenül természetesen kiemelt egészségpolitikai célnak tekintjük, hogy minden meddő pár egyenlő eséllyel és hozzáféréssel juthasson a számára szükséges és megfelelő kezeléshez. Azonban az ön által említett beavatkozást nem tekinthetjük a nemzet népességfogyása elleni küzdelem követendő egyetlen módszerének. Ezzel szemben a kormány az általam felsorolt intézkedéseken túl is mindent megtesz a születendő gyermekek számának növelése érdekében.

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 203 igen szavazattal, 41 nem ellenében, 7  tartózkodás kíséretében elfogadta.

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!