„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.–

Patriae fumus igni alieno luculentior.”

 

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva - udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallózunk.

Mikor tesz javaslatot a NAV új elnökének kinevezésére?

TÓTH BERTALAN (MSZP): – Államtitkár Úr! Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője a múlt héten részben beismerő vallomást tett, hiszen beismerte, hogy rajta van azon a listán, akiknek a beutazását korlátozta az Egyesült Államok. Beismerte azt is, hogy a NAV több tisztségviselője szerepel ezen a listán, és beismerte azt is, hogy rögtön, amikor erről értesült, ezt a kormány illetékesének jelezte. Ezzel bebizonyosodott, hogy az elmúlt hetekben önök a szemünkbe hazudtak, és nemcsak a mi szemünkbe, hanem a magyar választópolgárok szemébe is. Meghallgathattuk Varga Mihály miniszter urat arról, és elmondta: semmilyen értesítést nem kapott. Meghallgathattuk Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úr kijelentését is, amely mintegy kémregénybe helyezte a szocialista frakciót, és amerikai ügynököknek aposztrofált minket azzal, hogy mi megvádolunk sok-sok köztisztviselőt. Ő is hazugságba keveredett, hiszen bebizonyosodott, hogy Vida Ildikó rajta van ezen a listán,. De beszélhetnénk L. Simon László kijelentéséről is aki szerint a postán elkeveredett ez az értesítés.

– Államtitkár Úr! Kik vannak ezen a listán? Hiteles információ áll rendelkezésre arról, hogy ezek a személyek korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak. Vida Ildikó azt is beismerte, hogy 2011-2012-ben közel 1000 milliárd forint nem folyt be a költségvetésbe az áfacsalások nyomán, és büszkén jelentette be, hogy ez 2013-ban már csak 900 millió forint volt. Ezzel beismerte, hogy azok az elvonást jelentő intézkedések, amelyeket önök bevezetnek a költségvetés kapcsán a következő hetekben, amelyekről tárgyalunk, illetve az adóemelések is azért szükségesek, mert ez az adóbevétel nem folyik be. Tehát beismerte azt, hogy ez a bevétel évente közel 1000 milliárd forint, a GDP 3 százaléka, nem gyarapítja a magyar költségvetést.

– Államtitkár Úr! Itt felmerül a kérdés, amit Varga Mihály miniszter úr feltett, hogy mi a bajunk Vida Ildikóval? Nos, Vida Ildikóval az a baj: 1000 milliárd forint áfabevétel nem folyik be a költségvetésbe. Az a baj, hogy elbujdokolt, külföldre utazott, és nem adott számot arról a vádról, amely az ő személyét is érintette, hanem több hét múlva az önök hazugságát bizonyítva jelentette be egy interjú során, hogy ő is érintett ebben az ügyben. Ez önmagában bizonyítja az alkalmatlanságát. Nem véletlenül kérdezem tehát:

– Meddig irányítják a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt korrupciós vádakkal illetett olyan személyek, akikkel szemben más ország végrehajtható rendészeti intézkedést is elrendelt?

– Tényleg a pártatlan és független Vida Ildikóra kívánja bízni saját ügyének vizsgálatát?

– Mikor tesznek javaslatot arra, hogy felmentsék Vida Ildikót? 

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Ha megengedi, először a jogi helyzetet szeretném felvázolni: az amerikai elnöknek 7750-es számon van egy úgynevezett proklamációja, ami rendeletnek minősül. Ennek az alkalmazásához nem szükséges bírói végzés, sem nyomozati jegyzőkönyv. Elég, ha az amerikai külügyminisztérium meggyőzőnek találja a bizonyítékokat. Maga az érintett sincs tisztában azzal, hogy személyét vizsgálat alá vetették. Nem védekezhet a vádak ellen, az amerikai kormány az ő álláspontjára ugyanis nem kíváncsi az eljárás során. Lehet, hogy ez ott megfelel a hatályos törvényeknek, én viszont azt gondolom, hogy bizonyítékok nélkül, konkrét korrupciós vádak ismerete nélkül meghurcolni valakit Magyarországon semmiképpen nem tisztességes eljárás. E jogi helyzetet tovább vizsgálva és bonyolítva: Goodfriend ügyvivő úr például azt mondta az esetről: a kitiltottak egyes ügyei kimerítik a 7750-es elnöki rendeletben foglalt szempontokat, amely alapján megtiltható olyan személyek beutazása az Egyesült Államokba, akik korrupciós ügyekben vettek részt. A vízumkorlátozásoknak semmi közük a politikához, kizárólag az érintett személyeknek, egyéni tetteknek szólnak. Ami pedig az eljárást illeti: a folyamat abszolút nem nyilvános, nem publikus, nincsenek meghallgatások, az érintettek nem kapnak értesítést, hogy korrupciós ügyben felmerült a nevük, így lényegében nem is védekezhetnek ellene, egyáltalán hozzá sem szólhatnak az ügyhöz. A döntés meghozatalához nem szükséges hivatali vizsgálati eredmény, nyomozás, bírósági döntés, elég, ha úgynevezett meggyőző erejű bizonyítéknak titulálják azt az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumában. Roppant érdekes a helyzet, hiszen ez a döntés a magánszemélyeknek szól, fellebbezés ellene nincsen, ugyanakkor pedig ez az ember hivatalos ügyben beléphet az Egyesült Államokba, tehát Vida Ildikó hivatalos ügyben, adóügyben, az adóhatóság képviseletében a mai napig is dolgozhat és beléphet az Egyesült Államok területére.

– Képviselő Úr! Nagyon megfontolandó dolog az, ha valakit konkrét vádak nélkül bélyegzünk meg. Én azt gondolom, hogy az MSZP kettős mércét alkalmaz ebben az ügyben. Engedjen meg egy önnel kapcsolatos történetet, hiszen ön 2009-ben Pécs önkormányzati vezetője volt. Ekkor egy olyan szerződést, amiről az akkor fb-tag azt mondta, hogy ön tudott róla, a bíróság semmisnek ítélt, és jó erkölcsbe ütközőnek mondta ki, mert több százmilliós kárt okozott az adott érintett cégnek. Ön ekkor nem mondott le közéleti szerepéről, fel sem merült önben, hogy ezt megtegye. De ugyanezt megtehetné - ha hátrafordul - a frakciótársával, Hiszékeny Dezsővel együtt is, akit a magyar hatóságok vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként kihallgattak. Ön mégsem szól Hiszékeny Dezsőnek, hogy legyen szíves, mondjon le, pedig itt magyar hatóságok konkrét vádakkal illették, miként egyébként önt is illették. 

–- Képviselő Úr! Előbb számoljanak el magukkal, és utána vádaskodjanak olyan emberrel, akit semmilyen magyar hatóság semmilyen korrupciós üggyel nem vádol! De ha igen, akkor azt most mondja el, legyen szíves! 

+

TÓTH BERTALAN:  – Államtitkár Úr! Ön óriási nagy tévedésben van, és ha megengedi, akkor egy személyes példamutatással hadd szolgáljak Vida Ildikó felé, ön felé és Varga Mihály miniszter úr felé: 2009 júniusában lemondtam az alpolgármesteri tisztségemről. Ha követik a példámat, bár senki nem vádolt meg, semmilyen bírósági eljárásban nem vettem részt, tehát ha ezzel példát tudok mutatni, akkor rajta, önök is tegyék ezt meg!

– Államtitkár Úr! Itt egy korrupciómenedzsment kialakulása látható, ez az a szervezet, ez az a szerkezet, ami a szemünk előtt zajlik. Tízezrek követelik azt, hogy Vida Ildikó távozzon a posztjáról, önök pedig folytatják a porhintést, a hazudozást, a visszamutogatást. Számoljanak el azzal az ezermilliárd forinttal, ami évente nem folyik be a magyar költségvetésbe, Vida Ildikó pedig mondjon le elnöki tisztségéről! Ha ezt nem teszi meg, akkor kérem, Orbán Viktornál kezdeményezzék, hogy váltsa le a NAV-elnököt.

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 113 igen szavazattal, 44 ellenében, tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta.

Képes-e a kormány az ebolavírus rohamos terjedésével járó egészségügyi krízishelyzet kezelésére?

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): – Államtitkár Úr! A 2014-es nyugat-afrikai ebolajárvány a vírus 1976-os azonosítása óta a legsúlyosabb fertőzés a megbetegedések és az áldozatok terén egyaránt. Sajnos ezúttal az ebolaláz nem állt meg Afrikában, Európában is felütötte fejét, és halálos áldozatokat követelt. Az Európai Unió kiemelten kezeli a dolgot, ám a magyar kormány mégis látszatintézkedésekkel próbálja a helyzetet kezelni. Könnyű szavakkal söpörte a szőnyeg alá a felelősségét a megelőző, szűrő intézkedések terén, mondván, Magyarország nincs veszélyben, így nem szükséges semmilyen óvintézkedés. Elfogadhatatlan, hogy a betegséggel kapcsolatos stratégiánk azon alapszik, hogy mit kellene csinálnunk abban az esetben, ha az már az ajtóban kopogtat, ahelyett, hogy a probléma megelőzésére koncentrálnánk. A határok megszűnésével, az illegális bevándorlással és tranzitország státusunk miatt a vírus elterjedése valós veszélyként merül fel. Különösképp annak ismeretében, hogy egyes becslések szerint az elképesztő gyorsasággal terjedő ebolavírus eseteinek száma a jövő év elejére másfél millió főt fog növekedni.

– Államtitkár Úr! Komoly veszélyt jelentenek a délkeleti határszakaszról érkező illegális bevándorlók is. Fertőzöttek lehetnek a Mórahalom és Ásotthalom közelében nemritkán 80-100 fős csoportokban érkezők között, hiszen a határsértők egy része sok esetben a vírus által leginkább érintett területekről származik. Ráadásul a befogadó-állomásokon szabadon járkálhatnak ki-be az illegális bevándorlók. A határőrök elméletileg fel vannak készítve az ebolavírussal fertőzött bevándorlókkal való találkozásra, de mi a helyzet, a határőrök figyelmét kikerülő, továbbra is bujkálva továbbmenekülő illegális bevándorlókkal? A közelünkben, Csehországban már belátták, hogy jobb félni, mint megijedni, így szűrő óvintézkedéseket vezettek be reptereiken, és több katonai kórházat is készenlétbe helyeztek az esetleges járvány megelőzése érdekében.  Összefoglalva, kérdésem az lenne:

– Miért nem tett a kormány semmilyen hathatós intézkedést a betegséggel szemben annak érdekében, hogy megvédje a magyar lakosságot?

– A jövőre nézve tervezi-e azt a kormány, hogy állandó szűrést vezet be a kiemelt veszélyességi pontokon?

+

 RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Értem az aggodalmát a magyar állampolgárok iránt, de biztosíthatom arról, hogy Magyarországra nézve az ebolavírus továbbra is csak nagyon alacsony kockázatot jelent, - szerencsére. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal folyamatosan nyomon követi az Egészségügyi Világszervezet, a WHO és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által közölt jelentések alapján a járvány változásait, folyamatos kapcsolatban van az Európai Unió egészségbiztonsági bizottságával és minden nemzetközi szervvel, amellyel szükséges. A megelőzés terén egyházi és civil szervezetek közvetítésével Magyarország az érintett térségbe például már 22 ezer pár gumikesztyűt, ezer pár gumicsizmát, 500 orvosi védőszemüveget, 500 védőköpenyt és 5000 dollár értékű egyszer használatos eszközt  biztosított, hogy már ott, Nyugat-Afrikában is tudják akadályozni a vírus terjedését.

– Mindezek mellett felkészültünk arra az eshetőségre, ha egy Magyarországra utazó személy elkapta az ebolavírus-fertőzést, és fertőzötten vagy betegen érkezik. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal már 2014. augusztus 13-án körlevelet adott ki az esetleges ebolavírus-fertőzés kockázatának megítélésével és a szükséges teendőkkel kapcsolatban. A járványügyi helyzet változása és az Európai Járványügyi Központ által kiadott új esetdefiníció szeptember 12-én szükségessé tette az eljárásrend aktualizálását, majd október 8-án újabb körlevél kiadására került sor a feladatok pontosítása érdekében. Elrendelésre került továbbá, hogy a megyei és a fővárosi kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei illetékességi területükön győződjenek meg arról, hogy a tényleges betegellátást végző egészségügyi szolgáltatók, különösen az orvosi ügyeletek, kórházakban a sürgősségi, infektológiai osztályok dolgozói ismerik-e ezt a kiadott eljárásrendet.

– Csökkent az ebolalázjárvány által érintett országokból hazánkba érkező felsőoktatási hallgatók jelentette behurcolási veszély is, mivel a hallgatók nagy része már több mint három hete megérkezett, és 21 nap a lappangási idő. Az érintett egyetemek részére magyar és angol nyelvű kérdőíveket állítottunk össze, amelyek az esetleges kockázatok felmérésében nagy segítséget jelentenek.

– A WHO a járvány terjedésének visszaszorítása érdekében bevezette az érintett országokból kiutazók szűrését, ami folyamatosan zajlik, emellett az azonosított ebolaláz-kontaktok nem vehetnek részt nemzetközi utazásban. Ugyanakkor a WHO nem javasolja a belépő utazók szűrését a célországokba, tekintettel a 21 napos, hosszú lappangási időre. Fontos azonban megjegyezni, hogy a lappangási idő alatt a fertőzött személy nem betegít meg másokat. Annak nagyon kicsi az esélye, hogy fertőzött személy legálisan, de orvosilag nem ellenőrzött keretek között hagyja el az érintett afrikai területeket és jöjjön esetleg Magyarország területére.

– Szeretném megnyugtatni a képviselő urat, hogy az egészségügyi szervek megfelelően felkészültek az esetleges hazai behurcolt esetek kezelésére, az illegális migránsok esetében is a megfelelő készültség áll rendelkezésre a hazai fertőzés megakadályozására.

+

SNEIDER TAMÁS: – Államtitkár Úr! Az előbb elmondtam, hogy milyen gyorsan terjed az ebola. A nyár közepén még századannyi beteg volt, mint amennyi most van. Három hónap múlva újból megszázszorozódik az ebolavírus által megbetegített emberek szám, 1 millió 400 ezer lesz ez az adat. Gondolják önök, hogy ez nem fog majd Magyarországra begyűrűzni? Dehogynem! Szerbiában, Csehországban, Németországban, csak hogy a környező országokról beszéljek, már megjelent az ebolavírus. Ne várjuk meg, amíg megjelenik az ebolavírus Magyarországon!

– Államtitkár Úr! Nem kaptam semmi olyan konkrét választ  arra sem, hogy az illegális bevándorlókkal kapcsolatban lesz-e szűrés. Azt a 200-300 embert, aki bejön Magyarországra a határokon keresztül és elfogjuk, mert egy jelentős részüket nem fogjuk el, igenis karanténba kell zárni egy meghatározott időre, és igenis szűrés alá kell venni! Nehogy azt gondolják, képviselőtársaim, hogy ez a hatalmas járvány nem fogja akár önöket is érinteni, akár az önök családját is, ha így állunk hozzá. Sokkal határozottabb intézkedéseket kérünk a kormánytól ennek megakadályozása érdekében!

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 111 igen szavazattal, 37 ellenében, 3 tartózkodás kíséretében az államtitkári választ elfogadta.

Klebelsberg képzési ösztöndíj!

HOFFMANN RÓZSA (KDNP): – Államtitkár Úr! A pedagógusképzés tartalmi, szerkezeti és finanszírozási megújítását a 2011-ben elfogadott nemzeti felsőoktatási törvényben alapoztuk meg, majd ezt követően meg is indultak a változások. Ezeknek egyik kiváló és kétségkívül sikeres eleme a Klebelsberg képzési ösztöndíj. 2013-ban alapította meg a kormány azzal a céllal, hogy vissza nem térítendő anyagi támogatással ösztönözze, segítse a hiány tanári szakok betöltését és a hiányterületek tanári ellátottságát. A tavalyi évben mintegy 400 tanár szakos hallgató nyerte el pályázat alapján az ösztöndíjat, ami havi 25, 50 vagy 75 ezer forint. Ott lehettem a kiosztáskor, és láthattam az elsőéves hallgatók őszinte örömét, elégedettségét. Sokadmagammal megtapasztalhattam, hogy mennyire jól fogadták az érintettek ezt az oktatáspolitikai intézkedésünket. Valószínűsíthető, hogy a Klebelsberg képzési ösztöndíj igen nagy mértékben hozzájárult a tanári pályára jelentkezők számának örvendetes növekedéséhez.

– Csak helyeselni lehet, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az elmúlt hetekben meghirdette a folytatást a 2014-15-ös tanévre is. A pályázat beadásának határideje a kiírás szerint október 20-a volt. Amint olvastuk, a bírálati szempontok egyszerűsödtek, nagyobb hangsúlyt kaptak a természettudományi szakok, és a hazai majdani elhelyezkedést veszi figyelembe az ösztöndíjbizottság. A kiírásban az is szerepel, hogy a második félév végén felülvizsgálják az ösztöndíjat elnyertek tanulmányi eredményét. Ezért is kérdezem a következőket:

– Hány pályázat érkezett a megadott határidőig?

– Hogyan halad az elbírálásuk?

– Mikorra várhatják a pályázók a döntésről szóló értesítést, a szerződéskötést?

– Szükséges volt-e a tavalyi tanév végén, és ha igen, hány esetben módosítani az ösztöndíj összegét vagy megszüntetni azt gyenge tanulmányi eredmény miatt?

– És végül: megfelelőnek találják-e az egyetemek és főiskolák ez ügyben folytatott nyilvántartását?

+

 RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, a Klebelsberg képzési ösztöndíj egy nagyon fontos problémát igyekszik orvosolni. Közkeletűek voltak korábban azok a városi legendák, hogy milyen kevesen jelentkeznek fizikatanárnak, más természettudományos tanárnak az egyetemre, és ha nem lesznek ilyen tanárok, akkor mekkora problémát jelent majd a későbbiekben a köznevelés rendszerében. Így nem pusztán arra kellett törekednünk, hogy a pedagógus-életpálya bevezetésével megnőjön az a bér, amit a pedagógusok kapnak, erre nyilván egy többéves béremelés is rácsatlakozott, hanem az is fontos, hogy vannak olyan különlegesen veszélyes területek, hiányszakmák, ahol még további ösztönzőre volt szükség, Már csak azért is, hiszen a tanárutánpótlás és a tanári pályára vonzás területén a bolognai rendszerű oktatás még tovább csökkentette azoknak a pedagógusoknak a számát, akik természettudományos képzettséget kívántak szerezni, és a későbbiekben az iskolás tanulókat ilyen természettudományos területen próbálták okítani. Éppen ezért volt fontos az, hogy tudjuk őket ösztönözni.

– Azok kaphattak Klebelsberg-ösztöndíjat, akik valamilyen hiányszak pedagógusigényére reagálva vállalják a képzést, ez 50 pontot jelent az elbírálásban; a felvételi tanulmányi eredménye a pályázónak további 30 pont, illetőleg a munkavállalási régió érintettsége további 20 pontot jelent az elbírálás során. Jelenleg a beérkezett pályázatok a miniszteri elbírálásra történő előkészítő fázisban vannak, az előkészítésért felelős Klebelsberg-ösztöndíjbizottság ezen a héten véglegesíti majd a jövő héten felterjesztendő pályázatok összességét tartalmazó dokumentációt a miniszter elbírálására, ezért egyelőre csak hozzávetőleges adatokat tudok közölni. Ezek szerint az új pályázatok száma 570, szemben a tavalyi 529-cel. A nyertesek száma tavaly 456 volt, és idén is hamarosan kiderül, hányan kapják meg a Klebelsberg-ösztöndíjat, mert hiányszakmában vagy olyan területeken szerezzenek végzettséget, ahol hiányoznak ezek a tanárok. A miniszteri döntés után lehet véglegesnek tekinteni a listát, ami még novemberben várható, de a tavalyihoz képest, a pályázók növekedésének függvényében, vélhetőleg emelkedni fog ez a 456-os szám. A pályázatok elbírálását követően várhatóan december elején következhet a szerződéskötés.

+

HOFFMANN RÓZSA: – Államtitkár Úr! Örömmel hallom, hogy milyen jól halad ismét, ebben az évben is Klebelsberg képzési ösztöndíj elbírálása, megerősítve azt, hogy az oktatáspolitikában a folytonosságra, a jó kezdeményezések folytatására helyezhetjük a hangsúlyt. Van egy jó magyar közmondás, amely úgy szól: kétszer ad, ki gyorsan ad. Minél előbb megkapják ezek a fiatalok az ösztöndíjat, annál jobban tud hasznosulni. A második észrevételem pedig az: fontolják meg, hogy ki lehet-e terjeszteni majd a határon túli munkavállalókra is a Klebelsberg képzési ösztöndíjat, vagy az egyházi iskolában munkát vállalókra, hiszen ők is a magyar közoktatás színvonalát fogják erősíteni. Köszönöm a válaszát, – elfogadom.

Megsarcolt kis- és közepes vállalkozások és eltussolt multimutyik?

SALLAI R. BENEDEK (LMP): – Államtitkár Úr! Magyarországon jelenleg az a látszat, hogy az ellenőrző hatóságok a korrupcióval érintett csalókat és a velük összejátszó hivatalnokokat nem üldözik elég hatékonyan. Vagy tehetetlenek velük szemben, vagy tudatosan kedveznek nekik. Az is megfigyelhető, hogy az állami döntéshozatal során a közérdeket részben vagy egészben kiszorítják a kormány politikai érdekei vagy egyéb magánérdekek. Tehát már az állami intézmények sem kizárólag a közérdeket szolgálják.

– Államtitkár Úr! Egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy valami nem stimmel a magyar adóhatóság háza táján. Míg a kis- és közepes vállalkozásokat köztudottan sarcolja a magyar adóhatóság, egyre több ellenőrzésen esnek át, addig tavaly novemberben egy volt adóhatósági dolgozó azzal vádolta meg a NAV-ot, hogy hivatali visszaélés történt, mert az szerinte szemet huny a nagy cégek adócsalásai fölött. Az LMP felszólítása dacára a vádak azóta is kivizsgálatlanul maradtak. Most már az Egyesült Államok részéről is történtek lépések, amelyek felvetik a magyar adóhatóság érintettségét a korrupcióban. A kormány egyelőre a felelősség eltussolásával van elfoglalva, és az ügyészség sem tesz semmit a történtek tisztázására.

– Államtitkár Úr! Korábban már kiderült, egy központi költségvetési szervről, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról, hogy vezető beosztású hivatalnokai összejátszottak a csalókkal. Valótlan tartalmú, területalapú támogatási kérelmek kapcsán a mai napig hivatali visszaélés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folyik ellenük nyomozás. Négy embert, köztük a vidékfejlesztési hivatal egyik vezetőjét vették őrizetbe, és 60 főt gyanúsítanak. Mi a garancia arra, hogy az MVH-hoz hasonlóan a NAV nem fertőződött meg a korrupcióval? A józan ész szabályai szerint mihamarabb el kellene oszlatni annak a gyanúját az emberek fejéből, hogy a NAV a korrupció melegágya az MVH-val együtt. Ezt nem lehet úgy megtenni, ha a NAV gyanúba keveredett elnöke elmegy szabadságra, nem áll a kamerák elé, és kitér a kérdések elől.

– Államtitkár Úr! Áfacsalásokkal évente százmilliárdokat csalnak el közpénzekből a bűnszervezetek, ezzel munkahelyek megszűnését okozva. Az áfacsalás, a feketegazdaság jelentős gazdasági károkat okoz, többek között az élelmiszer-ipari cégeknek, emiatt munkahelyek szűnnek meg, beruházások maradnak el. Öntsünk végre tiszta vizet a pohárba: a százmilliárdos áfahiány és a közpénzek ellopása ügyében! A kormány most a költségvetés elfogadása közben még dönthet arról, hogy további pénzt vesz el az emberektől, vagy inkább a korrupció révén elfolyó pénzeket fogja meg. Az LMP utóbbit kéri a kormánytól, s kérdezi:

– Akar-e a kormány hadat üzenni végre a hivatali korrupciónak és az áfacsalásoknak?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Először azzal kezdeném, hogy van néhány valótlan állítás az interpellációjában. Ebből kettőt kiemelnék. Az egyik, az hogy a magyar kormány a kis- és közepes vállalkozásokat köztudottan sarcolja. Éppen ellentétes ezzel az adópolitikánk! Éppen a magyar kis- és középvállalkozónak kedvezőbb adórendszert alakítottunk ki, megszüntettünk több mint tíz kisadót, és például a társasági adó tekintetében az 500 millió forintnyi adóalap esetén 10 százalékkal csökkent a társasági adó mértéke. Ez Európában is egyedülálló, sokan irigylik Magyarországtól. A másik: azt mondja: „most már az Egyesült Államok részéről történtek lépések, melyek felvetik a magyar adóhatóság érintettségét a korrupcióban”. Erről szó nincs! Az Egyesült Államok mind a mai napig semmilyen dokumentációt, semmilyen bizonyítékokat nem adott át a magyar kormánynak, a magyar hatóságoknak, kérés ellenére sem. Vida Ildikó ügye nem hivatalos ügy, hanem egy magánszemélynek a kitiltási ügye, az adóhatóság képviseletében mind a mai napig az Egyesült Államokba utazhat.

– Képviselő Úr! A kormány igenis küzd és eredményesen végzi tevékenységét a korrupció ellen, hiszen az MVH esetében például a magyar államot semmilyen kár nem érte. A bűncselekmény kiderült, és azok, akik ezt elkövették, most eljárás alatt vannak. Ami pedig az áfarés esetét és Magyarország viszonyát illeti, úgy gondolom, hogy Magyarországnak nincs szégyenkeznivalója, hiszen egy október 23-án megjelent európai bizottsági tanulmány szerint Magyarország az európai uniós országok között a középmezőnyben foglal helyet, Lengyelországgal azonos szinten, míg mondjuk, Szlovákia és Románia Magyarországnál rosszabb mutatókkal rendelkezik. Például az elmúlt évben Szlovákiában ez a mutató 6 százalékkal romlott, míg Magyarországon javult.

– Képviselő Úr! A magyar kormány és az adóhatóság a jövőben is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megfelelően beszedje az adókat. Az áfabeszedésre vonatkozóan a már végrehajtott online pénztárgépek cseréje, a jövő évben bevezetésre kerülő, árufuvarozók esetében a trade control-rendszer is bizonyára  elő fogja segíteni, hogy Magyarországon az adóbeszedés, az áfabeszedés még hatékonyabb legyen. 

+

SALLAI R. BENEDEK: – Államtitkár Úr! Azzal kezdte, hogy valótlanságokat állítottam. Arról szóltam, hogy ellenőrzési tevékenységek során kkv-k sokaságát érinti a folyamatos adóellenőrzés, miközben a nagyadózókat mindez nem érinti sem felülvizsgálattal, sem másképp. Kettő: azt állítja, hogy az USA nem adott át semmit a kormánynak. Nyilvánosságra lehetne hozni az adatokat. Ez lenne a valótlanság?

– Államtitkár Úr! Az MVH esetében ön azt  állítja, hogy semmiféle kár nem érte a magyar kormányt, majd azt is, hogy még le sem zárult még a nyomozás, - akkor ezt honnan tudja előre? 

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 109 igen szavazattal, 41 ellenében, 15 tartózkodás kíséretében az államtitkári választ tartózkodás nélkül elfogadta.

Milyen eredményeket ért el a kormány a családbarát intézkedéseivel, s mik a jövőbeni tervek?

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): – Államtitkár Úr! Az adórendszer átalakításának köszönhetően 2013-ban közel 185 milliárd forinttal több jövedelem maradt mintegy 950 ezer magyar családnál. Tekintettel arra, hogy 270 ezer magyar család - alacsony jövedelmű, több gyermeket nevelő - tavaly még nem tudta teljes mértékben kihasználni a családi adókedvezményt, ezért az idei évtől kezdődően már a társadalombiztosítási járulékból is levonható az adókedvezmény. Így közel 270 ezer család megélhetése vált könnyebbé azáltal, hogy immár összesen évi 230 milliárd forint adókedvezményt tudnak igénybe venni. Ez egy minimálbért kereső, három gyermeket nevelő szülő esetében nettó 16 ezer forint jövedelemnövekedést jelentett. Fontos családsegítő intézkedés volt a gyed extra bevezetése, amivel minden élethelyzetben segítjük a kisgyermeket nevelőket. Ez megkétszerezi, megháromszorozza a család bevételét, és ez igazi áttörést hozott. Továbbá: a kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatását jelentős adókedvezményekkel is segítette a munkahelyvédelmi akció, - több mint 40 ezer édesanya foglalkoztatását segítette.

– A Fidesz és KDNP célja, hogy minél több gyermek szülessen Magyarországon, ami egyébként a felmérések szerint egybeesik, megegyezik a családot alapító fiatalok terveivel is, ugyanis a megkérdezettek kettőnél több gyereket szeretnének. Sajnos az a helyzet, hogy ez a statisztikai szám 1,3, ezért a gyermekvállalást segíteni, támogatni kell továbbra is. A magyar családtámogatási rendszer európai összehasonlításban már most is nagyon kedvezőnek számít, és az édesapák számára is hozzáférhető. Ez azt jelenti, hogy a családok dönthetnek úgy akár, hogy a gyermekek után járó szabadságot nemcsak az egyik szülő, az édesanya veszi igénybe, hanem mind a kettő, és az apáknak a gyermek születése utáni két hónapban további szabadnapok is rendelkezésükre állnak. Az új babakötvény bevezetése révén való gondoskodást már most minden ötödik szülő választja. Meg kell említeni azt is, hogy a családalapítást kedvezményes otthonteremtési programmal is segítjük. A 2014-es adótörvény legfontosabb célja a családok megerősítése, támogatása volt, és a 2015. évi adótörvények legfontosabb célja pedig ennek a munkának az erősítése, kiterjesztése. Ebben az adócsomagban három nagyon fontos intézkedés segíti közvetlenül a gyermeket nevelő családokat: az első házasok adókedvezménye, a családi adókedvezmények kétszeresére emelése, valamint a részmunkaidőben dolgozó családok segítése. A kérdésem, tisztelt államtitkár úr:

– Milyen családsegítő intézkedések várhatóak még a jövőben? 

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, ahogy ön is mondta, az a kormányzat célja, hogy aki gyermeket szeretne vállalni, ott az állam ne akadályokat gördítsen ez elé, hanem segítséget nyújtson. Ne jelentse a gyermek vállalása egy alacsonyabb életszínvonalnak is a vállalását gazdasági, pénzügyi értelemben, hanem az állam igyekezzen kompenzálni minél több esetben a szülőket, akik gyermeket szeretnének, a gyermek érdekére tekintettel. Éppen ezért, ha a 2015-ös költségvetést megnézzük, akkor azt látjuk, hogy abban jóval több összeg van családtámogatásokra: 208 milliárd forinttal magasabb ez az összeg, mint mondjuk, a 2010-es évben. Idén egy átlag magyar család 20 ezer forinttal többől gazdálkodik. Ennyivel kevesebbet von el a családoktól az állam személyi jövedelemadóként a családi típusú adózás rendszerében akár az adókedvezmények, akár a járulékkedvezmények miatt, mint ahogy ezt négy évvel korábban tette az akkori adótörvények alapján az akkori kormány.

– A családi típusú adókedvezmények rendszere a házasságkötéstől kiterjed a fiatal párokra. A házasságkötéstől kezdve két éven keresztül 5 ezer forintos személyi jövedelemadó-kedvezményük lehet. Abban az esetben, ha megfogan a közös gyermekük, a gyermek megfoganását követő harmadik hónaptól már egy dupla összegű, az első gyermek után járó családi adókedvezmény jár. Most igyekszünk már a második gyerekeknél is növelni ezt az adókedvezményt, így a következő években, 2016-tól 2019-ig évente egyenlő mértékben 5-5 ezer forinttal nő a családi adókedvezmény a második gyermek után, 40 ezer forint lesz erre a családi adókedvezmény-konstrukcióra. Az idei 237 milliárd forint helyett 2019-re már 300 milliárd forintot fogunk költeni erre a programra,  pontosabban: ennyit hagyunk a dolgozó magyar családoknál.

– A lakhatási körülmények javítására indítjuk el a családok otthonteremtési kedvezményét, ez talán a legfontosabb, ismert nevén a szocpol kiterjesztése. Ez már nemcsak új lakás építésére, vásárlására, hanem használt lakás vásárlására és bővítésére is fordítható.

– 2015-ben várhatóan 5 ezer, 2016-tól 12 ezer család részesülhet ebben: 4 milliárd forint szerepel erre a jövő évi költségvetésben, és úgy tervezzük, hogy ez felfut 10 milliárd forintos nagyságrendre.

+

SELMECZI GABRIELLA: – Államtitkár Úr! Államtitkár úr válaszát elfogadom, hiszen egy nagyon fontos célunk a demográfiai helyzet javítása. Ennek az egyik eszköze az adórendszer, a családi adórendszer. Államtitkár úr pedig beszámolt arról, hogy a népesedési akció - jelenleg terv – keretében még további olyan törvénymódosítások várhatóak, amelyek be fognak majd kerülni a parlament elé.

Egyetért-e ön azzal, hogy ne épüljön meg az indiai Apollo Tyres cég gumigyára Gyöngyösön?

FODOR GÁBOR (független): – Államtitkár Úr! Interpellációm címe megegyezik azzal a kérdéssel, amit a Fidesz helyi önkormányzati frakciója tett fel népszavazásra 2008-ban, amikor az Apollo Tyres gumigyár Gyöngyösre telepítését tervezte a szocialista kormányzat. A Fidesz akkor változatos érvekkel hozakodott elő. Akkor még ugyanis azt mondták: Gyöngyös és a Mátra környezete annyira túlterhelt, hogy a térség nem visel el újabb szennyezőforrást. Emellett a Fidesz azzal is érvelt, hogy az üzem működése évente 800 ezer köbméter vizet igényelne, amit lehetséges, hogy nem képes fedezni a térség ivóvízbázisa.

– Államtitkár Úr! Ma 2014-et írunk, és a Fidesz-kormány a beruházás legnagyobb támogatója. Mi változott azóta? Gyöngyösi térségű és illetőségű liberálisként természetesen nem vagyok ellenére a külföldi beruházásoknak, ha azok munkahelyeket teremtenek, főleg a hátrányos helyzetet illetően, és az Apollo Tyres ilyen. Azonban környezettudatos politikusként, korábbi környezetvédelmi miniszterként muszáj feltennem a kérdést:

– Hogyan látják biztosíthatónak, hogy azok a környezeti károk, amelyektől önök néhány éve féltették a térséget, végül nem következnek be?

– Miért gondolják ma már, hogy a jelenleg 28 milliárd forintra taksált állami támogatás meg fog térülni?

– Nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy a Gyöngyöshalászon fekvő föld, amelyet most busás haszonnal értékesíthetnek, a cégbírósági adatok és sajtóhírek szerint az előző, a döntéseket meghozó önkormányzat pénzügyi bizottsága tagjának veje tulajdonában áll?

+

GLATTFELDER BÉLA, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! 2008 óta hat év telt el, és azóta az a technológia, amelyet az Apollo Tyres Hungary Kft. a gyártás során alkalmazni kíván, jelentős mértékben változott. A beruházás eredményeként ezért egy, a 2008-ban tervezetthez képest lényegesen modernebb üzem jön létre. A gyár megépítése emellett egy olyan térségben teremt közel ezer ember számára munkalehetőséget, amely Magyarország gazdaságilag fejlesztendő területei közé tartozik. Éppen ezért támogatjuk azokat a beruházásokat, amelyek modern technológiát hoznak Magyarországra, és nem utolsósorban nagyszámú új munkahelyet teremtenek. Elsősorban ez az oka annak, hogy a kormány Gyöngyöshalászon támogatta a 146 milliárd forint értékben megvalósuló beruházást, és kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette. Egyébként ez a beruházás rendkívül technológiaintenzív, hiszen egy új munkahelyre 150 millió forintnyi beruházás jut, ami nemzetközi szinten is figyelemre méltó.

– Képviselő Úr! Mint minden ilyen nagyberuházás esetén, természetesen ebben az esetben is le kell folytatni a környezeti hatásvizsgálati eljárást. Ismereteink szerint a kft. ez év szeptember 17-én nyújtotta be kérelmét az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez. Az engedélyezési eljárás során a hatóság vizsgálni fogja a környezetvédelmi szempontokat, és ha az engedélyt megadja, abban meghatározza majd a beruházás és a működés különös környezetvédelmi feltételeit is.

– Ami a támogatást illeti: az Apollo Tyres Hungary Kft. abban a támogatási csomagban részesül, mint bármely más hasonló beruházó. A kormány által nyújtott közvetlen készpénztámogatás szintjét minden esetben a munkahelyteremtés és a várható adóbevételek alapján határozzuk meg. Azért járunk el így, mert ezeknek a támogatásoknak az államháztartás szempontjából is gazdaságosnak kell lenniük, az adóbevételekből meg kell térülniük. Továbbá fontos szempont az is, hogy ezek a vállalatok garanciát adjanak arra, hogy legalább öt éven keresztül megtartják az újonnan létrehozott munkahelyeket. Meg kell jegyeznem: egy-egy nagyberuházás elnyeréséért hazánk más országokkal, más régiókkal is versenyez. Éppen ezért számunkra fontos, hogy ilyen beruházásokat tudjunk Magyarországra vonzani, és biztos vagyok benne, hogy ezt a törekvésünket a képviselő úr is támogatja. 

+

FODOR GÁBOR: – Államtitkár Úr! A technológia hat évvel ezelőtt is pontosan olyan modern volt, mint most. Hat évvel ezelőtt a környezettudatos technológia területen, a gumigyártás területén is képes volt ugyanazt produkálni, mint most. Hiba volt annak idején elüldözni Gyöngyös környékéről, és ezt illendő lenne beismerni.

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 108 igen szavazattal, 19 ellenében, 15 tartózkodás kíséretében az államtitkári választ elfogadta.